Folia archeologica 41.
H. Kolba Judit: A nagyenyedi és a segesvári lelet
A NAGYENYEDI ÉS A SEGESVÁRI LELET 179 lévő ezüst pénz a munkások kezébe került, ebből megkerült egy arany pénz és 977 db ezüst pénz). Az ép fazékban voltak a régiségek, s papírba és rongyba csomagolva, 5 arany pénz". Az október 23-dikáról megmaradt levélben a kincsleletről, mint lezárt ügyről írnak, az érmek átválogatása van hátra: 4 arany és 41 ezüst pénz választottak ki a múzeum számára a sokdarabos csomagból. 23 Mátyás, majd I. Zsigmond lengyel polturáitól, az 1520—24 közti évekből III. Zsigmond lengyel király 1620-as érmeiig voltak részben a lelet korát is keltező pénzek. A Vallás- és Kulturális Minisztérium által megváltott ékszerek, a bekerülés sorrendjében, a következők: /. Mellboglár 2 4 (8. ábra) Aranyozott ezüst, ékkövekkel (türkizek, üvegkövek) és kék zománccal díszítve. A boglár középen, boltozatosán megemelt részen hordja a díszítményeket. A lemez alsó pereme babérfonatot utánzó, drótkerettel szegett. Felette áttört, az alsó lemezhez csavarral odafogott elemek sorakoznak: boltozatosán összehajló négy-négy levél között 2 csavart, kúpalakú spirál. A levelek egyik oldalán két, karomba fogott türkiz között, négy, egykor zománcos levélen, ezüst gömböcskék ülnek. Az áttört dísz másik felén ívelt oldalú foglalatban türkizek illetve három sötétkék üvegkő (?) váltakozik. Alattuk széttartó, zománc alá szaggatott lemez, melyeken az egykori zománc gyér maradványokban látható. A boglár belsejében kis, gótikus fülkék alatt öntött szobrok állnak: középen Szűz Mária, ölében a kis Jézussal, mellette jobbra kisebb, szintén koronás, gyermeket tartó nő figurája, balra másik koronás női szent, baljában talán pálmaágat tart. A két szélső szobrocska alatt áttört, szárnyas állatábrázolások, talán sárkány; Mária lába alatt és a feje felett magas, sötétkék kő. A figurákat elválasztó kis oszlopok előtt talán angyalszobrok sorakoznak, fejük felett és lábuk alatt kisebb, befoglalt türkizkövek. A jelenet oldalainál folytatódnak az állatábrázolások, közben türkizek színesítik a felületet. A boglár hátoldalán kampós, hosszú, hullámosan kialakított tű, ennél fogva lehetett a nyakba akasztani. A tűn kétszer beütve mesterjegy látszik: HFG betűk, pajzsban összefogva. A segesvári Georgius Hirling volt a készítő 2 5, akit 1688 és 1728 között említenek a céhiratok. Érdekes az ellentmondás a későbbi években élt mester és a boglár gótikus közepe között; talán játékos kísérletként helyezte a 17. századi keretbe a jellegzetes rejtélyesen egy bronzmozsarat is említenek, mely azonban nem azonosítható. Ugyanebben az AÉ-ben Téglás, 1892, 173 — 174. o: részletesen leírja a találás körülményeit, pénzek, kincs és a rézmozsarat felsorolva. Dolgozatában keltezi is a mellboglárokat: szerinte az a mellboglár, melyen középen szentek vannak, csak a reformáció előtt készülhetett a lutheránus szászok között. 2 3 Aktaszám: 1892.354. Érmeket az Éremtéri naplóban 1891.96. számon leltározták be: 45 db Mátyás aranyak, II. Ferdinánd 1636-os aranya, Báthori Zsigmond aranya 1593-ból, Geldern 1607-ből, János Kázmér 1656-1664 közötti garasai, 17 db III. Zsigmond garas, Szobjeski 1677-es, II. Mátyás, III. Zsigmond 14 db. érme, Bethlen Gábor 1625-ös garasa, Rudolf 1569-ból való pénzét. 2 4 Lelt. szám: 1891. 106.1. Átm.: 11,7 cm. 2 6 Kőszeghy 1936. Nr. 1927. 324. о. 12*
