Folia archeologica 41.

H. Kolba Judit: A nagyenyedi és a segesvári lelet

A N AGYÉN YEDI ÉS A SEGESVÁRI LELET 177 azon öntőminta különböző példányáról van szó. Az övcsat egyenes végét csuklós szerkezetű, indákkal, levelekkel díszített öntött háromszögalakú lemez zárja. Végükön sárkányfejek, az egyik szájában nagyobb karika látható, melybe 10 tagú lánc kapcsolódik. A másik pánt harmada hiányzik. Mindkét övvég lemezei között körülbelül 1 cm széles üreg van, melybe a textil vagy bőröv két végét erősítették. 12. Övtöredék

1

7 (6. ábra 4.) Aranyozott ezüst. Hat tagból áll, az egyik töredékes: három téglalap alakú, domborított fonatutánzatú díszítéssel, középen mélyebb árokkal, a másik három, felhajtott szélű lemezen szegeccsel felerősített, indákkal díszített áttört ovális rozetta. Az alaplemez sarkain négy kerek lyuk van, melyekben kis karikák kötik össze a szomszédos tagokat. Az ép tagokon egy üres foglalat (kő nélkül) és egy gyöngy nélküli tartószeg látszik. Az öv jóval hosszabb, jellegzetes reneszánsz lánc töredéke a 16—17. század fordulójáról. A lelet beleltározásakor múzeumi elődünk azt írta be, hogy Nagyenyeden, Farkas Zsigmond sírjából került elő; de hosszas utánjárással sem tudtam a feltételezett Farkas Zsigmond nyomára bukkanni.

1

8 Nagy Iván könyvében

1

9 32 Farkas család adatait néztem végig, de egyetlen olyat nem találtam, aki Zsigmond néven, a leletek készítése körüli években élt volna. Egyetlen Farkas Zsigmond feljegyzései ismertek, ő azonban 1725-ben született és 1753-ig élt.

2" A közlemény a gyulafehérvári Farkas család tagjának véli, ez a tény a nagyenyedi temetkezést nem zárná ki, csak éppen a temetés és a leletek kora között igen nagy a korkülönbség. Mivel a temetéskor az általa viselt ékszerekbe öltöztették a halottat, a fenti leletekkel nem hozható kapcsolatba a 18. századi Farkas Zsigmond. A valószínű az lehet, hogy a naplóba tévedésből került a lelet mellé a Farkas Zsigmond név. Ezt az is igazolja, hogy az 1890 körüli, utáni években egyetlen erdélyi, helyi szaklap vagy újság nem tesz említést a Nagyenyedi előkerült gazdag sírleletről,

2

1 holott ezidőtájt sokkal kisebb jelentőségű leleteket is azonnal közöltek. Л segesvári lelet 1891 októberében a segesvári tanfelügyelőség a magyar vallásügyi minisztériumhoz terjesztett fel egy másik, hasonló leletet.

2

2 Amint a kísérőlevélben olvashatjuk: „találták Leonhardt Károly és Kovács János építési vállalkozók a segesvári áll. elemi iskola telkén a Kessler féle régi ház lebontása közben 2 kis korondi fazékban, melyek közül az egyiket a munkások kettétörték (a benne 1

7 Lelt. szám: 1890. 112.12. H.: 24,7 cm, sz.: 2,6 cm, ill. 2 cm. 1

8 Végignéztük a Genealógiai Füzetek. Kolozsvár, 1903 — 1914. füzeteit; Kőváry 1854, kötetet, a Turul füzeteit, névmutatóját 1883-95 között, valamint a számos kisebb leletet ismertető Alsófehérmegyei történelmi, régészeti és természettudományi egylet évkönyvei-t, 1887 és 1910 között, de sehol sem cmlitik a Farkas Zsigmondhoz köthető leletet. Ugyancsak említés sem történik az Arch.Értesítők következő másfél évtizedében sem Farkas Zsigmond sírjáról, csupán a lelet tényszerű közlésére szorítkoztak. 1

9 Nagy; 1860, IV. 115-124. 2

0 Ferenczy, 1912. 94. 2

1 Ld. az 18. sz. jegyzetben felsoroltakat (AÉ. 1890-1910 között) 2

2 AÉ. 1892. 86. о. a legújabb múzeumi szerzemények között felsorolják s segesvári leletet, 3 kerek mellcsat, 9 aranyozott ezüst övboglár, 1 db övvég, 1 aranyozott ezüstöv, valamint 12 Folia