Folia archeologica 41.

H. Kolba Judit: A nagyenyedi és a segesvári lelet

A N AGYÉN YEDI ÉS A SEGESVÁRI LELET 175 kampókkal. Az egyiken nagyobb, sima karika, 22 tagú, csavart fonatból alakított lánccal.

1

1 A 6. szám kimaradt a leltározás során ! 7. Övrést(let

1

2 (6. ábra 1. és 7. ábra 1 — 2.) 11 darab aranyozott ezüst boglár, melyeket kétágú nittek erősítenek egy szövött, ezüst sodronyos pántra. A boglárok hengeralakúak, oldalukon domborított leveles, virágos indákkal. Tetejükön öntött, áttört rozetta, hat hosszabb szirommal, feljebb hatágú virágok, közepükön négykarmos foglalattal. (Kettőből hiányzik a piros gránát kő, a harmadikba fehér paszta került.) A rozetták szélén három, karmos foglalatú gránát és három fémgyöngy váltakozik. Öt piros kő hiányzik. Az ezüst öv két vége foszlányos, jól kivehető, hogy eredetileg hengeralakú fémöv volt, melyet a boglárok felerősítésekor lapítottak össze. Alul, néhány boglár szegecse alatt megmaradt az eredeti bőröv maradványa, melyet a fémöv alatt viseltek: ugyanis a ruha anyagát kidörzsölte volna a fémszálas öv. A két szélső boglár közé fémlemezzel erősített karika látható, övre akasztandó tárgyak (illatszertartó stb.) felakasztására. 16. századi. 8-9. Övvégek™ (6. ábra 2.) Aranyozott ezüst, ívelten alakított, belül üres lemezek. A hosszúkás, lapított csat alsó lemeze sima, két oldalán indás leveles díszítés, alul sodrott kerettel. Felső oldalukon négyszögletes illetve félköríves keretben szalagdísszel összekötött rozetták láthatók. Az egyik csaton a lemez javított, egy helyen a minta elvágva folytatódik. Az alsó lemez és a felső, mintás fedlap közé bőr vagy textilöv végeit szorították, ennek a felerősítésnek szeglyuk őrzi a nyomát. A csatok végéhez csuklóval, háromszögalakú indás csatfej csatlakozik. Végükön sárkányfejes kampók, az egyiken nyolc szemből álló fonott láncszem. 16. századból való. 10-11. Övvégek

u (6. ábra 3.) Aranyozott ezüst övvég pár, az egyik hiányos. Az alsó sima lemez egyik vége hullámos, itt kétszer beütött mesterjegy látható: cifra pajzsban egy M betű. A jegy valószínűleg Michael Mair nagyszebeni ötvösé, aki 1560—88 között dolgozott, és egy mellboglárjáról van adatunk.

1

5 A lemez két hosszanti szélét fonást utánzó drót kereteli. Oldalait bimbós indákkal és rozettákkal díszített lemezek zárják, (a nagyobbé erősen töredezett). A felső íves pánt egyik végét lekerekítették, körben forrasztott drótkerettel. A lemezen jellegzetes reneszánsz minta domborodik: indák között táncoló puttók, köztük nagyobb vázák láthatók, tetejükön két-két madárral, körülöttük apró levelek töltik ki a teret. A Nemzeti Múzeum gyűjteményében még 3 pár található ebből a típusból.

16 Érdekességük, hogy a plasztikus részek élessége nem egyforma, talán ugyan1

1 Kora: 17. század 1

2 Lelt. szám: 1890. 112.7. H.: 31 cm, a boglár átm.: 2 cm, m.: 1,7 cm 1

2 Lelt. szám: 1890. 112.8-9. H.: 15,5 cm, Sz.: 1,9 cm, lánc h.: 13,5 cm, vast.: 0,9 cm 1

1 Lelt. szám: 1890. 112.10-11. H.: 18,5 cm, Vast.: 1,3 cm, sz.: 3,2 cm, lánc h.: 14 cm, a töredék csat h.: 15 cm 1

5 Kőszeghy 1936, Nr. 1308. 236. о. Nagyszeben. 1

Й Lelt. sz. 59.146. c.: 21,5 cm cm hosszú két övcsat, melyek mintája teljesen azonos a nagyenyedivel, csak hosszabbak a csatok és ívük kissé erősebb. A másik csatpár töredékes, mintájuk ugyancsak azonos, de kissé nagyított- a táncoló puttók és a közben levő növényi ornamentika gyakorlatilag teljesen azonos. Ezek h : 7,6 ill, 13 cm, lelt, számuk: 60. 37.C. Ennek a két párnak ötvösjegye nincsen.