Folia archeologica 41.
Parádi Nándor: Mátyás címeres kályhacsempe lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban
MÁTYÁS CÍMERES KÁLYIIACSEMPE 157 és Szent Györgyös csempével együtt, lelőhelyük Csabrendek—Pusztaszentegyházi dülő, a későközépkori Alcsab falu volt. 2 2 Az eddig ismert anyagot még egy lelőhely, a zalavári bencés apátság (a török hódoltság alatt az apátság épületét végvárrá építették át) ásatásából származó kályhacsempe leletekkel egészítjük ki, amelyben a külsővati kályha csaknem mindegyik típusát megtaláljuk. 2 3 Elsőként a legérdekesebb darabot, a háromszögalakú oromcsempéhez tartozó két töredéket (5. ábra 1 — 2.) említjük, melynek kialakítása ugyanolyan, mint a külsővati oromcsempéé, de azzal a különbséggel, hogy vakmérműves, és a mérművet rajta beböködött pontsor díszíti. 2 4 Emellett a mienkkel egyező két áttört mérműves töredék is előfordul (5. ábra 4—5.), az egyiken beböködött pontsor kis részlete látható (5. ábra 5.). Az árkolt vonalas és beböködött pontsoros oromdísz is megtalálható (5. ábra 3.). Egy Szent Györgyös csempének a fele, gyöngysorkereléssel (6. ábra 6.), oroszlános csempe töredékek sima és gyöngysoros kereteléssel (6. ábra 1 — 3.), tálalakú kályhaszem bemetszett háromszögalakú díszítése (5. ábra 6 — 7.), rozettás, leveles félcsempe töredékei (5. ábra 8 — 9.) a leletanyagban mind megtalálhatók. Ehhez még hozzá kell számítanunk a griffes kályhacsempét 2 5 és a pelikános töredéket is (7. ábra 1 — 2.). A felsorolt darabok mindegyike szürke színű és redukált égetésű. A bemutatott zalavári daraboknál, az egy típuson belül megfigyelt különbségek (mérműves, vakmérműves, beböködött pontsoros és anélküli oromcsempe töredékek, gyöngysoros és háromszögsoros keretezésű csempe töredékek) arra utalnak, hogy a külsővatihoz hasonló kályhából itt nemcsak egy állhatott. Az áttanulmányozott anyagból egyértelműen kiderült, hogy milyen típusú csempék tartoztak ehhez a kályhához, de egyúttal az is, hogy a mi leletünk is •egy lelőhelyről származott és egy kályhához tartozott. Az a körülmény, hogy a kályhához tartozó mindegyik csempét megismertük, különösen fontossá teszi számunkra a kályhacsempék korának, készítési idejének lehetőleg pontos meghatározását. A kályhacsempék vizsgálatánál mindig elsődleges feladatnak számított koruk, készítési és használati idejük pontos meghatározása. Ez azonban gyakran nehézségekbe ütközött. 2 e Közülük a ritkán előforduló évszámosakat és a címereseket lehetett aránylag jól meghatározni. A külsővati kályhacsempékkel egyező darabokat — mint az előzőkben láttuk — már korábban is publikáltak és korukat is megkísérelték nagyjából pontosan meghatározni. így — a fontosabbakat említve — Kádár Z. a vasvári szürke színű egyalakosakat a 15. század első felére — közepére (Zsigmond-, legkésőbb V. László uralkodására), 2 7 Kozák К. a dunántúli oroszlánosakat 1430 és 1470 közötti időre, 2 8 a sümegi kályhacsempék vizsgálata során pedig az 2 2 A/RT 1970, 49-50. 2 3 A Mátyás címeres kályhacsempe lelethez felhasználható zalavári anyag tanulmányozását és közlésre felhasználását Cs. Sós Ágnesnek köszönöm. 2 4 Hon — Sabján 1989, III. t. A/2., XVIII. t. 2 5 A mázatlan kályhacscmpe magassága 16,4 cm, szélessége 17,3 cm. 2 C Ezt a kérdést Holl 1983, 102. tárgyalta. 2 7 Kádár 1953, 77. 2 S Kozák 1963, 148.
