Folia archeologica 41.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.

108 MESTERHÁZY KÁROLY alsó ívén négy sor gyöngydrót váltakozik négy sor sima dróttal, miközben a karika alsó íve maga is négyélű huzal. Az alsó ív végein két félből álló lemezes gömbök vannak, úgyszintén az alsó ív alsó felén középen is. Területileg nagyon közeli párhuzamok a Pristina melletti Maticane-Breg 46. és 84. sírjának fülbevalói. Ezeken a szárak végein levő lemezes gömbök is granulációval díszítettek.

13

2 Már a görög határ közelében fekszik Demir Kapija.

13

3 Az itt talált fülbevaló ezüst, félholdas dísze sima huzallal van keretelve. A fülbevaló alsó íve granulált utánzatú, csüngője pedig gömbökből, hengerből és gyöngykoszorú tagokból van összeszerkesztve. Jovanovic kifejezésével élve további luxusdarabok a bulgáriai Kavarna 2. temetőjéből

13

4 valamint Horvátországból kerültek elő. A legfeltűnőbb közülük a Djevrske-i bronz fülbevaló, melynek karikáján és félhold alakú lemezén is sodort filigránhuzal van. A karikán levő három lemezes gömbön is kígyózó filigrándrót húzódik.

13

5 A bulgáriai Zlati dóiból származó öntött bronz változat közel áll a kavarnai mintadarabhoz. További párhuzamok: Biskupija, Knin, Iridol-Kriveblato

13

B, Odarci

13

7. Ügy vélem, a felsorolt példányok elegendőek annak bizonyítására, hogy a magyarországi darabok a déli eredetű fülbevalók utánzatainak tekinthetők, és csekély számukból ítélve ezek is balkáni készítmények. Kereskedelmi árúnak látszanak mind a Dunántúlon, mind a Tisza mellett. 13

2 Jovanovic— Vuksanovic — Beric 1972. III.

t., Jovanovic— Vuksanovic 1981. 245, 247. 13

3 Aleksova 1966. 89-90. 13.t. 13

4 Va&rova 1976. 208. kép. 13

5 Jelovina 1976. 43. 61.t. 7-8., Juric 1987. 7.t.l5., Gunjaca-Jelovim 1976. Kat. No. 54.e. 71 : bronz anyaga miatt azonban mérete a szokásosnál is nagyobb. Míg a kavarnai fülbevaló magassága 4,2 cm, a djevrskei 11,5 cm! Nem is fülbevalóként, hanem a hajba tűzve viselték. 13

B Jovanovic 1976. 135., Giesler 1981. 14. kép 1. 13

7 Dymac%eivska— Dymac^eirski 1980. 166, fig. 9.: bronz öntvény, 6 cm magas. IRODALOM AJBABIN 1973. Ajbabin, A. I. К voprosu О proishozdenii serjozek Pastvrskogo typa. SA 1973/3. 62-72. ALADZOV 1973. Aladzov, D. Matcrialna kultura na jugoiztocna Balgarija prez IX — XI v. in: Slavjanite i sredizemnomorskija svjat VI — XI vek. Sofia 1973. 145 — ALADZOV 1981. Aladzov, Z. Bronzovi toki s zivotinski izobrazenija ot rannoto srednovekovie. ArhSof 1981/4. 22-27. ALADÜOV 1988. Aladzov, Z. Balgaro —ungarska sresta po voprosite na rannosrednovekovnata arheologija po dolen i sreden Dunav. ArhSof 1988/4. 57 — 58. ALEKSOVA 1966. Aleksova, B. Prosek-Demir Kapija, slovenska nekropola i slovenske nekropole u Makedoniji. Skopje — Beograd 1966. ANGELOVA — PENCEV 1989. Angelova, S.—Pencev, VI. Srebarno sakroviste ot Silistra. ArhSof 1989/2. 38-41. BABIK 1975. Babik., В. The Report on the old slavic Findpots in Macedonia. Balcanoslavica 4 (1975) 127-38. BABIK 1980. Babik, B. Srednovekoven period vo SR Makedonija. in: OC arheoloskoto bogatstvo na SR Makedonija. szerk. Sanev, V. — Sokolovska, V.— Babik, B. Skopje 1980. BABIK 1986. Babik

, B. Materialnata kultura na makedonskite sloveni vo svetlinata na arheoloskite istrazivanja vo Prilep. Prilep 1986.