Folia archeologica 40.
T. Dobosi Viola - Homola István: Tipológiai-technikai megfigyelések pattintott kőeszközökön
42 T. DOBOSI VIOLA — HOMOLA ISTVÁN A forgácsolás V forgácsolás iránya of : hátszög ß : élszög 5Г. homlokszög <Г : ß +Г metszöszög 1. ábra. A forgácsoló szerszám viszonya a megmunkálandó tárgy felületéhez. ЛЬЬ. 1 : Beziehung des spanabhebenden Werkzeuges zur Fläche des zu bearbeitenden Gegenstandes A mai hagyományos (kézi) forgácsoló szerszámok összetett munkaeszközök. A munkaéltől a nyél felerősítésére szolgáló tüskéig, nyélnyújtványig egy anyagból készültek, az élet esetenként külön edzik, keményítik. A nyél puhább, rugalmasabb anyagból készül, rendszerint fából, hogy a forgácsolásból adódó ütéseknek, rezgéseknek jobban ellenálljon. A kőeszközök méretéből, alakjából adódóan egy részük önálló eszköz lehetett. Az egyszerű (nem öszetett) kőeszközök alakja célszerű, kézbe illő. Gyakran kényelmi retusokkal biztosítják a szilárd fogást a munkát végző ember erejének minél kisebb veszteséggel történő továbbítása érdekében. Más részük azonban, különösen azok, amelyek kis méretűek és a munkáéi szögéből következtetve nagy keménységű anyag megmunkálására használhatták, csak mint kőbetétek jöhetnek számításba. Ezeket a betéteket fa, esetleg csövescsont vagy agancs foglalatba erősítették ragasztással, gyanta, mézga vagy fehérje alapanyagú természetes ragasztókkal. Esetenként felhasználhatták a rögzítéshez a forgácsolás ellenhatásaként a nyélben jelentkező feszítő-szorító erőt. A munkaéleket a hagyományos régészeti tipológia szerinti csoportosításban vizsgáltuk. A kőszerszámok feltételezett forgácsolási felületének élszögeit megmérve két diagramot állítottunk össze. Külön a vakarókra, külön a burinokra, grafikononként szétválasztva az obszidián- és kovanyersanyagúakat. A koordináta-rendszer függőleges tengelyén az élszögadatokat 10°-onként, a vízszintes tengelyen a megmunkálandó anyag keménységét tüntettük fel.
