Folia archeologica 40.

H. Kolba Judit: A losonci ékszerlelet

A LOSONCI ÉKSZERLELET 191 okból kapcsolódtak. Mivel a losonci iratok mind elégtek, 1849-ben, így természe­tesen csak feltételezésekre szorítkozhatunk. Magától értetődő lenne, hogy a nagy­hírű Lossonczy családdal hozzuk kapcsolatba a kriptát. Lossonczy István, a te­mesvári hős, 1552-ben, egy héttel a halála előtt kérvényezte, hogy I. Ferdinánd fiúsítsa lányait, valamint testvérének, Antalnak az árván maradt lányait. A fíúsítási okmányban 6 1 a családi javak között Losonc és tartozékai is szerepelnek. Leánya, Lossonczy Anna, másodszor is megözvegyülve, Balassi Bálint és Forgách Zsig­mond közül utóbbinak nyújtotta kezét, 1590-ben. Boldog házassága első éveiben fokozatosan minden vagyonát férjére hagyta 6 2 és 1595- februárjában váratlanul meghalt. 6 3 Férje, Forgácb ekkor már tulajdonosa volt a híres családi központnak, Gácsnak, de kiépítése ezidőtájt még el sem kezdődött. Nem volt készen a későbbi családi kripta sem, mely a kastéllyal együtt csak a 17. században készült el. Elkép­zelhető, hogy az ekkor még református Forgách feleségét az egykori Lossonczy birtok főtemplomába, a már református losonci öregtemplom kriptájába temettet­te. Forgách utána még kétszer nősült: második felesége, Thurzó Zsuzsánna 1598­tól volt a neje, s 1608-ban már őt is temette. Talán ő volt a második temetés a kriptába?? De Forgách harmadik házassága is szolgál adatokkal a feltételezéshez: Pálffy Miklós leánya, Katalin 1609-ben ment nőül hozzá. Házasságukból sok gyermek született, de majdnem mind meghalt kiskorában. 6 5 Esetleg ezek egyike is kerülhetett az első feleség mellé, a kisméretű kriptába. Ki tudja, ezek már na­gyon távoli feltételezések. Legvalószínűbb Lossonczy Anna, akit a családi ha­gyományai alapján református férje temettetett ebbe a templomba. Szerteágazó kérdéseket kellett megvizsgálnunk a losonci kriptában lelt ék­szerek kapcsán. Egyértelmű, hogy második legnagyobb reneszánsz ékszeregyütte­sünket sikerült rekonstruálni, mely tökéletesen illik a 16—17. század fordulójá­nak magyar ötvösségéről kialakult képünkbe. A korszak boglárjai, csillogó zo­máncos ékszerei csodás párhuzamokat lelnek a losonci anyagban, a textilművészet emlékeinek legszebb reneszánsz gyöngyszeme a losonci lepedőszél. Köszönet illeti utólag mindazokat, akik a múlt század derekán, múzeumi ismeretek nélkül, leg­alább ennyi darabot megmentettek, s gondosan összeírva, végül is a Nemzeti Múzeumnak juttattak el. A magyar ékszerművészet kiemelkedő kincseit men­tették meg. 6 1 Nagy 1. 1960. 176-177. r' 2 Bártfai— Szabó 1910. 720. 1590. jan. 9. az első végrendelkező ill. ajándékozó irat kelte. 0 3 Bártfai-S Zabó 1910. 721. 6 4 Bár tf ai-Szabó 1910. 486-487. e 5 Bártfai-Szabó 1910. 487-488.

Next

/
Oldalképek
Tartalom