Folia archeologica 40.
Kralovánszky Alán: Szent István király székesfehérvári sírja és kultuszhelye
170 KRALOVÁNSZKY ALÁN Végezetül két kérdést szükséges felvetni a további kutatás érdekében. Az egyik az, hogy Györffy György a Szent Jobb leválasztását az 1060-as évek zavargásaival összefüggő, István király másodszori és titokban történő eltemetésével bozza összefüggésbe. 4 1 Úgy gondoljuk, hogy az általa feltételezett veszélyérzet nem eléggé indokolt, hiszen semmi adatunk nincsen arra vonatkozóan, hogy a politikai zavargások a halott István király személye ellen irányultak volna, amely egy halott meggyalázását eredményezte volna, sőt azt sem látjuk kellőképpen indokoltnak, hogy egy ilyen helyzetben a kanonokok -előre látóan?! — ereklyét biztosítsanak egyházuk számára, hiszen ekkor még fel sem vetődött első királyunk szenttéavatásának a gondolata sem. A magunk részéről inkább hajolnánk egy olyan feltételezés felé, amely szerint a Jobb leválasztása akkor történt volna, amikor már biztosnak látszott, hogy a szenttéavatás bekövetkezik, és István király földi maradványaibók valóban ereklyék lesznek. Tehát 1083-ban. Ekkor az apa, Mercurius őrkanonok, és fia Katapán prépost -mint a bazilika legfőbb egyházi gazdái- könnyedén lehatolhattak a templom padlójából kiemelkedő hatalmas kőlap mellett a sír aljához, és biztosíthatták egyházuk, vagy mint később ahogyan bekövetkezett, saját maguk számára a kívánatos ereklyét. A nyomokat könnyen eltudhatták tüntetni, de miként azt Györffy joggal feltételezi, László király valamit megtudhatott és azért tiltotta el Mercuriust a sír mellől. 4A másik kérdés az egyházi megemlékezés eltérő időpontjával kapcsolatos. Az elevatio augusztus 20-i és az inventio, ill. a translatio október 11-i megemlékezése közötti eltérés nem hozható-e azzal összefüggésbe, hogy az augusztus 20-án a Mária oltárhoz vitt ereklyéket -az újonnan ismertté vált kripta és kultuszhely építészeti kialakításának befejeztével (a másfél hónap időkülönbség a tervezésre, kivitelezésre elegendő!) — a most már indokoltan és méltóan megépített új Szent István oltárhoz vitték át ünnepélyesen a Szűz Mária oltárról október 11.-én, mintegy újra feltalálva ? E feltételezés feloldhatja az egyházi megemlékezés fordított időrendjét. 4 3 1 1 Györffy 1977, 385- 386, 389 - 390: „István teste nem nyugodhatott békében. . . I. Endre alatt Szabolcs vezérnek a szomszédban lakó utóda, Csák kelt fel az új király ellen, 1061-ben pedig a pogányságra hajló nép ordítása reszkettette meg Fehérvár falait. Ez idő tájt történt, hogy a királysír feldúlásától félő kanonokok kiemelték a testet, és a föld alá, egy kősírba rejtették. Ez a kősír került napvilágra a bazilika közepén 1970-ben. A kővel keretezett kriptaszerű mélyedés alján durva mészkőlapokból összeállított koporsó rejlett. . ." (sajnálattal kell e helyen rögzítenünk, hogy semmiféle „mészkőlapokból összeállított koporsó" nem került elő feltárásunkból! Györffy Gy. is tagja volt annak a szakértői csoportnak — Dercsényi D., Entz G., Fitz J., Fügedi E., Mezey L. — akiknek a sírt e helyszínen bemutattuk. Tévesen közreadott adata, véleménye valamilyen félreértésen alapulhat.) „A szent Jobb épségben való fentmaradása csak a kettős eltemetés ismeretében indokolható. Amikor István királynak a szarkofágban elhelyezett és mumifikálódott tetemét az országos zűrzavarok idején kiemelték, hogy a bazilika padozata alá rejtsék, akkor következett be a jobb kar leválasztása." 4 2 Györffy 1977, 389-390. 4 3 E kérdésben a liturgiatörténészektől várjuk a kielégítő választ.
