Folia archeologica 40.

Kralovánszky Alán: Szent István király székesfehérvári sírja és kultuszhelye

158 KRALOVÁNSZKY ALÁN 2. ihm. A székesfehérvári királyi bazilika 11. századi feltételezett alaprajza a központi elhelyezésű Szent István kriptával és kultuszhellyel. Altit. 2. Der vermutete Grundriß der königlichen Basilika von Székesfehérvár aus dem 11. Jh. mit der zentral gelegenen Krypta und Kultstätte des Hl. Stephans es személyhez kötésének II. világháború utáni változatai: magam Géza nagyfejedelemhez ( + 997),

2

2 Nagy Árpád Imre herceghez (+1031),

2

3 Fettich Nándor

24 és Tóth Sándor

2

5 István király 1083. évi szenttéavatásához kapcsolta. A fenti eltérő vélemények jól érzékeltetik, hogy e kérdés még nincsen megnyugtatóan lezárva. Az viszont mindenesetre megállapítható, hogy mivel Fehérvárott a 10—11. századokban három Árpád-házi uralkodói családtagot temettek el (Géza nagyfejedelem, Imre herceg, István király), és vagy egy, vagy két szarkofág rekonstruálható a különböző anyagú és eltérő díszítésű, de közel egykorú faragványok alapján, jogos az eltérő személyekhez való kapcsolás feltételezése.

2

K Kérdéskörünkhöz hozzátartozik az is, hogy az 1937. évi székesfehérvári ásatás során a királyi bazilika délkeleti oldalán egy félköríves szentélyű kápolna maradványa került elő, amelyet Gerevich Tibor

2

7 és Dercsényi Dezső

2

8 azzal a Szent István tiszteletére épített állítólagos „aedicula"-val azonosított, amelyet 1083-ban " Kralovánszky 1967. 1

3 Nagy 1974.' » Fettich 1973, 153, 297. sz. jegyzet. " Szíves szóbeli közlése. " Rendkívül nehéz stíluskritikai alapon évtizedre kort meghatározni, a Talóságban szinte lehetetlen biztos írásos adat nélkül ! " Gerevich 1938. " Mindketten Henszlmann Imrére hivatkoznak, aki szerint: „Magyarország első hitterjesztői a pápa által szent czimre érdemeltetvén, sz. László tetemöket ünnepélyesen felemelteti, és jelesen sz. Istvánét, mint ezt másutt olvassuk, díszes emlékbe (aedicula) helyezi el." (Henszlmann 1864, 189). Henszlmann ennek forrását nem közli, magunk ugyanúgy nem találkoztunk ezen forrásadattal, miként Gerevich és Dercsényi sem. — A kápolna személyhez való kötésének okát a nyilvánvaló politikai-társadalmi várakozás légkörében kereshetjük: 1938-ban volt ugyanis István király halálának 900 éves, szenttéavatásának pedig 855 éves évfordulója. Ezen megemlékezés miatt került sor Horthy Miklós kormányzó személyes utasítására a székesfehérvári bazilika feltárására.