Folia archeologica 40.

Kralovánszky Alán: Szent István király székesfehérvári sírja és kultuszhelye

156 KRALOVÁNSZKY ALÁN megtalálását (inventio) 11 különböző 14—15. századi naptár, átvitelét (translatio) a Pray kódex, felemelését (elevatio) pedig 8 különböző 14—15. századi naptár ugyanazon napra — május 30-ra — teszi.

8 Az írásos források mellett régészeti és művészettörténeti forrásokkal is rendelkezünk. Ezekről felbukkanásuk időrendjében célszerű beszámolnunk. Henszlmann Imre akadémikus az 1862. évi székesfehérvári feltárását követően István király eredeti eltemetési helyét a déli oldalhajó keleti szélén feltételezett, ú. n. „Szent István király családi sírhelyén" vélte felismerni. A déli I. számú pillértől délre talált„M' " jelzésű, 142 X 174 cm nagyságú keménymészkőtáblában pedig azt a kőtáblát vélte ugyancsak felismerni, amely István király földbeásott 1038. évi sírját fedte, és amelyet László király az 1083. évi exhumálást követően tetetett át másodlagos, megtalálási helyére (1. sz. ábra).

9 A feltételezett eredeti sírhelyre semmi közvetlen régészeti adatot Henszlmann nem talált, gondolatmenete többszörös feltételezésre kényszerült a kevés adat és a nyilvánvaló társadalmi-politikai érdeklődés miatt.

1

0 A Hartvik-féle ú. n. szarkofágos eltemetés és az ú. n. Szent István szarkofág összekapcsolása Varjú Elemér nevéhez fűződik, aki az 1931. évi Szent Imre Emlékév légkörében írt erről először.

1

1 A szarkofágot az 1894-ben először közreadó Hampel József 10. századinak határozta meg.

1

2 Gerevich Tibor 1938-ban,

1

3 Vernei Kronberger Emil egy évvel később,

1

4 majd pedig Dercsényi Dezső 1943-ban csatlakozott Varjú véleményéhez.

1

5 Nagy Emese mutatta ki először, hogy átfaragott római szarkofágról van szó,

1

6 amelynek ikonográfiájáról Kádár Zoltán,

17 magam,

1

8 és Nagy Árpád

1

9 értekezett. Szakái Ernő 1962-ben két olyan kőfaragványt talált a székesfehérvári kőtárban, amelyket szarkofágtető töredéknek határozott meg, és ezeket összekapcsolta az ú. n. Szent István szarkofág aljával.

20 Véleményét Entz Géza erősitette meg egyidejűleg.

2

1 A szarkofág további korhoz 8 Karsai 1938, 174. Ettől eltérően, július 30-án szerepel egy zsolozsma Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost breviáriumában (Karsai 182): „inventio dexterae beati regis Stephani", minden feloldási kísérlet nélkül. Véleményünk szerint a XV. század végén élt tudós humanista prépost nem a saját egyházában esetleg fentmaradt hagyományt örökített tovább, hanem a breviárium készítője követte el a hibát. Nyilvánvalóan összekeverte a július 30-i mise gradualeben szereplő „Dextera tua Domine, glorificata est in virtute: dextera manus tua confregit inimicos." szöveget az általa is ismert Szent István Jobbra vonatkozó ismeretével. Hasonló a helyzet e braviarium augusztus 3-i „Inventio corporis Sti Stephani Regis" megemlékezéssel is. A 'megtalálás' nem Szent Istvánra vonatkozik valójában, hanem István vértanú ereklyéinek 415-ben történt megtalálására, amelyet az egyház ezen a napon ünnepel. Sfimyogh 1933, 1097. 9 Henszlmann 1864, 195-203, VIII. tábla. 1

0 A Henszlmann-féle jelenségeket az 1989/90-re tervezett hitelesítő újrafeltárás során lesz lehetőség ellenőrizni. 1

1 Varjú 1930, 372 — 379. A Hartvik-féle szövegrész; „sarcophago candidi marmoris imponitur" (S^entpetery 1938, 432). A 'szarkofág' vitatható értelmezésére tanulmányunk végén visszatérünk. 1

2 Hampel 1894, 50-54. 1

3 Gerevich 1938, 156-159. 1

4 Vernei Kronberger 1939, 9-10. 1

5 Dercsényi 1943, 105-110. 1

6 Nagy 1954, 101- 106. 1

7 Kádár 1955, 201-204. 1

8 Kralovánszky 1967, 85-92. 1

9 Nagy 1974, 167-185. 2

0 Entz-Szakái 1964, 215 - 228. 2

1 Ibidem.