Folia archeologica 40.

Éva Garam: A dunapataji avarkori arany mellboglárról

A DUNAPATAJI AVARKORI ARANY MELLBOGLÁRPÁRRÓL 1870-ben vétel útján jutott a MNM birtokába az egyedülálló szépségű és felépítésű, arany lemezből préselt dobozalakú mellboglárpár, amely állítólag Dunapatajról származik. A sima, középen kivágott fedőlapot a peremen préselt félgömbök, azon belül gyöngytartó ívek, majd újabb félgömbök, középen pártázatos ívű kőfoglalat díszíti. Az oldallapokon frízszerűen körbefutó préselt ábrázolás: egymással szembenéző, profilban ábrázolt két rövidhajú szakálltalan fej, a bal oldali kezében hosszúszárú kereszt és szembenéző, hosszúhajú fejből álló jelenet ismétlődése. A boglárpár hurkosán kapcsolódik (1 — 5. ábra). A ruhakapcsoló boglárok a koraavarkorban ismeretlenek. A középavarkorban tűnnek fel kerek, rekeszes és préselt kerek vagy négyszögletes formában. Általánossá a későavarkorban válnak, a kerek, lapos s^irmosboglár és az ovális dobo boglár formájában. Az avarkori boglárok eredete a bizánci tárgyak között keresendő. A rekeszes, szirmos és dobozboglárok eredetileg más funkciójú tárgyak átalakításával vagy azoknak más funkciójú utánzataként korábban bizánci, később avar ötvösök műhelyeiben készültek. Ezt a megállapítást a legkorábbi, aranyból készült boglárok felépítésének technikai részletei (ékkőberakásos rekeszek, ékkőfoglalatok, gyöngysortartó hurkok) és díszítésmódja (reliefszerű ábrázolások) támasztják alá. Az avarkori boglárforma eredetét a bizánci korongos fibulák, övdíszek, széles karperecek díszes lapjai, többtagú nyakékek korongjai és dobozalakú reliquiatartók körében keressük

1

4 (6. ábra 1). Az ilyen típusú tárgyak átalakításával készülhettek az első arany boglárok (Prónay boglár, ozorai, Bp-rákosi és zasavicai lelőhelyű boglárok, 6. ábra 3).

l

o~

18 Ezeknek a boglároknak az első utánzatai pl. a dunapentelei, áelovcei, abonyi, győri, keszthelyi boglárok (7. ábra, 8. ábra 1 —2).

18-2

2 Az egyedi darabokat a 8. század folyamán a tömegárúvá vált helyi készítmények váltják fel. A rekeszes boglárok legkésőbbi változatai a kerek szirmos boglárok, a dobozalakúaké a kis ovális dobozboglárok. A dunapataji boglár díszítése: a fedőlap díszítési elemei a korabeli bizánci művészetben jól ismertek. Az oldallapok ábrázolásának csak részleteihez találtunk analógiákat. A kézben tartott kereszt 7. századi forma. A fejek érmeken, ereklyetartókon, gemmákon tűnnek fel, mint császárportrék, apostolok vagy szentek fejei. A dunapataji boglár fejei ilyen ábrázolásokat utánozhatnak. Véleményünk szerint mindhárom fej férfifej, legvalószínűbb, hogy Péter és Pál apostolok és Krisztus ábrázolása. A dunapataji boglárpár a 7. század végén vagy a 8. század legelején avar ízlés szerint, talán már avar ötvösműhelyben készülhetett. Nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy ez a díszes, egyedülálló darab nem női, hanem magasrangú férfi felsőruházatát díszítette.