Folia archeologica 40.

Mester Zsolt: A Subalyuk-barlang középső paleolitikus iparainak újraértékelése

A SUBALYUK-BARLANG 1Î Szükségessé vált, hogy a magyarországi moustérien kulcslelőhelyének anyagát is feldolgozzuk az új szempontok szerint, hogy elhelyezhessük a hasonló iparok rendszerében, feltárhassuk kapcsolatait és szerepét a hazai középső paleolitikum történetében. Ez a munka meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy az alsó és felső kultúrréteg a moustériennek két különböző fáciesét képviseli, és valószínűleg nem is állnak egymással származási kapcsolatban. Mielőtt rátérnénk az ipar átértékelésére, lássuk a lelőhelyre, a kitöltésre, a kronológiára vonatkozó főbb adatokat, kiegészítve néhány észrevétellel, felvetéssel. A lelőhely helyrajzi viszonyai A Subalyuk-barlang a Hór-völgy D-i végén, a Bükk peremén nyílik 45 m-re a völgytalp felett. Részletes helyrajzi, morfológiai adatai megtalálhatók a monográfiában. Alaprajzát tekintve a barlang egy V alakú üreg. (1. ábra) Az ásatok négy szakaszra osztották fel: előtér, csarnok, zsomboly, folyosó. A 20 m hosszú, tágas csarnok K-Ny-i irányban indul, majd kissé elhajlik DNy felé; a 14 m hosszú, szűk folyosó ÉNy—DK-i irányban húzódik. A kettő találkozásánál helyezkedik el a 22 m magas zsomboly.

5 Az ásatás befejezése óta bekövetkezett omlások nyomán kiszélesedett a zsomboly. Ma úgy tűnik, hogy nem is valódi zsombolyról, hanem inkább a meredek sziklafal tövében kifejlődött töbörszerű mélyedésről lehet szó. A barlang keletkezése A barlang több, egymást keresztező hasadék mentén fejlődött ki. Kadic szerint kialakulásában a víz játszotta a főszerepet.® A monográfiában közölt alaprajzokon jól nyomon követhető a víz valószínű útja végig a folyosón, majd a csarnokban. Ezt kiegészítjük azzal, hogy megfigyelhető egy harmadik szűk járat is — nevezzük „mellékfolyosónak" — amely az említett töbörből indul és a folyosó magasabban fekvő végéhez csatlakozik be. Feltételezhető, hogy a víznek ez az útvonala nemcsak a kialakuláskor, hanem egy ideig még a kitöltés lerakódásakor is fennállt. A kitöltés A barlangüreget kb. háromnegyed részig különböző színű üledékek sora töltötte ki átlagosan 6 m vastagságban. Az ásatok a csarnokban és a zsombolyban 18, a folyosóban 6 réteget különítettek el.

7 (2. ábra, 3. ábra, 4. ábra) Kadic úgy tekintette, hogy a 10. és 12. illetve a 11. és 14. réteg — lévén azonos színűek és jellegűek — ugyanazon rétegnek alsó és felső része. Azonban már a hosszmetszeti rajzról is kitűnik, hogy ez nehezen képzelhető el, mert a zsomboly 5 Kadic et al. 1938 6 Kadic et al. 1938 7 Kadic et al. 1938