Folia archeologica 40.
Gáspár Dorottya: Lituus vagy baculus vagy...?
106 GÁSPÁR DOROTTYA augurok — a SHA elbeszélése szerint — előre megjósolták. „Gleichzeitig damit nahm die Bedeutung der lokalen pannonischen Kulte in der offiziellen Staatsreligiosität unter Severus sprunghaft zu, vor allem im Lagerkult" (p. 162). Pannoniában tehát voltak augurok, a kérdés most már csak az, hogy kapcsolatba hozhatók-e ezek a kelta augurok az augur bottal, ha a kérdéses tárgy egyáltalán augur bot. Nézzük meg először, hogy augur vagy püspökbot-e. A lituus első látásra könnyen emlékeztethetne bárkit a püspökbotra, hiszen ma a nyugati kereszténységben a püspök botnak a lituuséhoz hasonló görbülete van. A szakirodalomban is megtaláljuk ezt a gondolatot, amelyről bírálatot H. Leclercq mondott kifejtve közben saját véleményét, hogy ti. a lituus és a püspök bot között nincs kapcsolat. 1 7 A püspökbotra használt kifejezéseket — bacillus, cambuta, sambuca, virga pas toralis, crocia, Crosse, pedum, ferula, Krummstab 1 8 — számba véve láthatjuk, hogy a cambuta, pedum és a modern Krummstab egyértelműen utalnak a bot görbületére. A pedum eredetét tekintve tényleges és nem szimbolikus pásztorbot. 19 A püspökbotra már átvitt értelemben használták, amiért aztán kaphatta a virga pastoralis, vagy a magyar pásztorbot elnevezéseket is. A cambuta (-tta, -ca) keresztény szövegekben fordul elő. 2" A szó — L. Gougaud szerint — a kelta camba-hó\ származik, ami görbületet jelent. 2 1 Ugyancsak Gougaud cikkéből tudjuk meg, hogy a cambuta szót elsősorban Galliában használták, ott hívták a baculus-t így. 2 2 A szó története a kelta kereszténységhez vezet, ahol a botnak szimbolikus jelentésén túl gykorlati használata is van, ugyanis a püspökök és apátok e botokat magukkal vitték zarándoklataikra. így a főpapok úti botja és a pásztorbot a 9 — 10. századig egy és ugyanaz. Ezek a botok egyszerűek és általában fából készültek. Ábrázolásaik mind középkoriak. 2 3 A. Mahr szerint a gazdagon díszített fém Pilgerstäbe (crosiers) leginkább all. századhoz tartoznak. 2 4 A crocia és a modern crosse szintén az alakra, méghozzá a T végződésű püspökbotokéra vonatkozik. 2 5 A baculus, ferula, sambucus a klasszikus latinban még nem, csupán a középkoriban jelentenek püspök botot. 2® Wilpert gyűjtésében a püspök bot ábrázolása a 11/12. század fordulójára datált Szent Kelemen bazilikában tűnik fel először a szent ereklyéinek átvitelét ábrázoló képen, 2 7 ahol a nyugati egyházakban ma is használatos begörbített formáját látjuk. Az elnevezések késői adaptálása összhangban van Leclercq véleményével, hogy ti. a pásztorbot az 5. századtól volt használatos és hogy alakja a 13. századig nem fix. 2 8 Sauer szerint a püspökboj 1 5 Leclerco 1914, 3144-3148. 1 8 Sauer 1931, 378. 1 9 Rich, Müller 1862, 453. 2 0 Blaise 1954, cambute = bâton pastoral — Sacramentum Gregorianum c. 155 B; 153 A. 2 1 Gougaud 1914, 3148. 2 2 Gougaud 1914, 3148. 2 3 Gougaud 1914, 3149-3150. 2 4 Mahr 1932, 38. ^ Sauer 1931, 379. Abb. 10-12. 2 6 Blaise 1975, baculus = 2. crosse épiscopale; ferula = 1. bâton pastoral; sambuca = 1. c. cambuca. A ferula pásztorbot jelentésben a VI. században már előfordul: Blaise 1954, ferula (Caesarius Arelatensis használja így, aki 543-ban hal meg.) 2 7 Wilpert 1916, 239, 2. 2 8 Leclercn 1914, 3145.
