Folia archeologica 39.

Tibor Kovács: Arcosedény Tószegről tőrábrázolással

A FACE POT FROM TÓSZEG 91 SCHALK 1981. Schalk

, E., Die frühbronzezeitliche Tellsiedlung bei Tószeg, Ostungarn, mit Fundmaterial aus der Sammlung Groningen (Niederlande) und Cambridge (Goßbritannien). Dacia 25(1981) 63-129. STANCZIK 1979 — 80. Stanc^ik, I-, Az 1973 — 74. évi tószegi ásatások. — Die Ausgrabungen von Tószeg in den Jahren 1973 — 74. Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve 1979 — 80. 63-76. TOMPA 1936. Tompa, F. 25. Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. 1912-1936. BRGK 24-25 (1934-35), 1936, 27-127. VLADÁR 1973. Vladár, ]., Osteuropäische und mediterrane Einflüsse im Gebiet der Slowakei während der Bronzezeit. SA 21(1973) 253-357. ARCOSEDÉNY TÓSZEGRŐL TŐRÁBRÁZOLÁSSAL Az 1948. évi tószegi ásatás 1952-ben publikált leleteinek

1 átvizsgálása során egy olyan cserépre figyeltünk fel, amelyen tőr hegyének plasztikus ábrázolása látható (1. kép 2). Felfedezését kétségkívül megkönnyítette a később előkerült hasonló díszítésű dunaújvárosi és mendei edények ismerete.

2 A kívül fényes felületű (barna színű), belül durva kidolgozású (szürke színű) töredék egy nagyobb edény vállrészének darabja. Ezt összevetve a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításán bemutatott, szintén 1948-ban talált tószegi arcábrázolásos töredékkel (1. kép 1), kiderült — anyaguk, kidolgozásuk, színük alapján — egyazon edény részeinek tekinthetők.

3 A szóbanforgó feltárás alapján a tószegi telep lakószintjeit (vö. 2. kép) az ásatok egymástól részben eltérően határozták meg.

1

1 Miután a leletek ásónyomonként különítették el, s így történt leltárba vételük is, az a—f jelzésű „szintekben" talált tárgyak

1

0 nem adnak igazán valós relatív időrendi képet az itt élt népesség hagyatékáról. Forrásbázisként csak együttesen értékelhetők, még akkor is, ha joggal feltételezhető, nem mindegyikük teljesen egykorú. Pontosabban mondva: a település hosszabb-rövidebb időtartamú késői szakaszát reprezentálják, köztük a tőrábrázolásos antropomorf edény töredékei is. Az utóbbi évtizedekben a kutatás nem minden ponton összecsengően határozta meg Tószeg-Laposhalom időrendjét és lakóinak kultúrális hovatartozását — különösen ami a késői szakaszt illeti.

16-2

2 Az viszont egyértelmű, hogy a telep szerkezete, háztípusai a Tisza-vidéki teli-telepekével azonos.

2

4 A felső rétegek kerámiájában — ismerve a régi ásatások anyagának még közöletlen részét is — százalékosan dominálnak a füzesabonyi jellegű edényformák és díszítőelemek (vö. 3. kép 1 —8).

2

5 Közülük több teljesen azonos a füzesabonyi kultúra más lelőhelyeiről ismert típusokkal, mások a hatvani kerámia reminiszcenciájára utalnak, vagy az ottományi (gyulavarsándi) kultúra északnyugati határzónájának még alig ismert leleteivel mutatnak rokonságot. Lényegesen kisebb számban vannak képviselve a Maros (perjámosi) kultúrára jellemző típusok (vö. 4. kép 7 — 8, 11, 13).

2

6 Jelen összefüggésben számunkra fontosabbak azok a leletek, amelyek hasonlóak a vatyai kultúra legfiatalabb kerámiájához, vagy éppen azonosak velük (vö. 4. kép 3 — 4, 6, 9 —10).

2

7 Az eddig ismert fegyverábrázolásos edények (Pákozd, Dunaújváros, Mende — 5. kép 2 — 3),

3

1 és az ezek körébe sorolható antropomorf edények töredékei