Folia archeologica 39.

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török férfiöv az Esterházy-gyűjteményből

OSZMÁN —TÖRÖK FÉRFIÖV 229érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert minden bizonnyal azonos azzal a török pajzzsal, melyet az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon Esterházy Pál állított ki a fraknói kincstár anyagából.

5 A pajzs 1896-os leírását olvasva a nálunk lévő öv díszítményeire ismerünk rá: (A pajzs)" közepét egy csipkézett szélű nagy boglár díszíti, amelyben egy hat cm átmérőjű kerek nefrit körül három kisebb, kilyukasztott nefrit és 54 kis türkizes, három nagyobb. . . türkizes boglár. . . van rekeszes foglalványokban alkalmazva. A felület többi részét hat egész és hat fél fél perzsa stílű boglár díszíti. A hat egész boglár közül háromban egy-egy zárt félholdalakú nefrit, háromban pedig egy-egy smaragdokkal és rubintokkal körülvett türkizes boglár van. A fél boglárok türkizes díszítésűek. A boglárok közeit türkizes lemezkék és nefritek töltik ki. A nefritek bevert vonallevél és köralakú aranydís^ítéssel bírnak, és beléjük apró smaragdok és rubintok vannak foglalva."

6 Ugyancsak az Esterházy család tulajdonába tartozott az a pallos is, mely 1840-ben, gr. Esterházy János ajándékaként került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe.

7 A pallos markolatát, illetve hüvelyét aranyozott ezüst lemez borítja, melyen vésett virág- illetve palmetta-levél díszítést látható. A markolatot és a hüvelyborítást egyaránt a vésett díszű háttérből erősen kiemelkedő magas foglalású türkizek, valamint 9 kisebb nefrit és a hüvely két végén egy-egy nagyobb jade-kő lap díszíti. A nefrit lapokba, a kőbe kissé bemélyítve, kis, virágra emlékeztető arany-foglalatban, leveles díszű aranyszállal összekötve türkizeket ágyaztak. A jade-lapokba a türkizek mellett váltakozva apró rubinokat és gránátokat illesztettek. (2. ábra 2.) Egyes helyeken az aranyszál illetve a türkizkő hiányzik — itt jól megfigyelhető a kövön az előzetes bemélyítés nyoma. A pallos nefrit és jade-köveinek díszítésmódja — bár nem teljesen azonos — de feltűnő hasonlóságot mutat az Esterházy-öv nefrit-köveivel. A hiányzó díszítések helyén jól látható a két tárgy kövein a megmunkálás azonos módja. A pallos köveinek fejlett díszítő rendszere azonban magasabb színvonalú mesterségbeli tudásról tanúskodik. A Nemzeti Múzeum Fegyvertára még két, az Esterházy-palloshoz hasonló, aranyszál és türkizberakásos nefrit-kövekkel díszített tárgyat őriz; az ún. Zrínyipallost,

8 és egy formailag eltérő, ám ötvöstechnikáját tekintve az előző kettővel csaknem teljesen azonos hegyestőrt.

9 (2. ábra 1.) E három fegyver keltezését — az alábbiakban még részletezendő művészet- illetve technikatörténeti adatokon kívül — egy korban jól behatárolható együttes is segíti. A drezdai Történeti Múzeum török gyűjteményében őriznek egy kardot, illetve egy díszbuzogányt, melyeket állítólag II. Ferdinánd ajándékozott 1620-ban I. János György szász választófeje5 A tárgy ma nincs Magyarországon. Nem került be az Iparművészeti Múzeum Esterházy-gyűjteményébe. " 6 Magyarország 1896, 381-382. 452. ábra. 7 Kalauz 1912, 192.; Bárányné 1944, CXX. tábla 1-2.; Temesváry én., 70.; A pallos leltáriszáma: 55.3336. Pengéjén múlt századi hamis felirat. 8 Temesváry én., 39.; Temesváry 1982, 47. III. kép.; Szedrei 1896, 484 — 485. A Zrínyi-pallos leltáriszáma: 55.3335. 9 Temesváry én., 61. A hegyestőr leltáriszáma: 55.3327. A három fegyver tanulmányozásra és közlésre való átengedéséért és munkámhoz nyújtott segítségéért Temesváry Ferencnek tartozom köszönettel.