Folia archeologica 39.

Kiss Attila: Előzetes jelentés (II.) a Kölked-feketekapui avarkori település és temetők ásatásáról

182 Kiss ATTILA 2. Kenyérsütő kemencék A telepen feltárt régészeti jelenségek egy külön csoportját képezik a házaktól független, azok között önálló objektumként jelentkező kenyérsütő kemencék. A telep valamennyi részén megtalálhatók voltak, külön csoportot nem alkottak, de meghatározott „egy ház" — „egy kemence" egységeket sem lehetett megfigyelni. Valószínű, hogy esetenként egy— egy házhoz több kemence is tartozhatott. (Ennek a feltételezésnek ellentmondani látszik a feltárt ház : kemence 140 : 107 arány, de nem szabad elfelejteni: az erózióval vagy földmunkával elpusztult, magasan levő égetőterű egykori tényleges kemencék megmaradt munkagödrei — a régészeti feltárások során — a gödrök számát növelik!) A kemencék nagysága igen eltérő, alaprajzuk azonban meglehetősen egységes. Két részből állnak: a földbevájt, boltozott égetőtérből és az ahhoz csatlakozó ovális vagy szívalakú alaprajzú munkagödörből. Az égetőtér belseje a legtöbb esetben igen jól kiégett, feneke időnként többször is újratapasztott, s néha apró kövekkel vagy kerámia darabokkal/töredékekkel kirakott. A kemencék szájnyílása — néhány épen megőrződött szájú kemence alapján — igen alacsony és széles volt, kövekkel megerősítve. Ezeket általában sárga agyagtömbbe ágyazták bele. A munkagödör fő jellegzetesége az égetőtér szájnyílása melletti hamusgödör. Néhány esetben a munkagödör bejáratának lépcsőit is sikerült megfigyelni. A kemencék töltelékföldjében — a szokások leleteken kívül — sok esetben fordultak elő a szájnyílást erősítő kövek között töredékes római téglák és malomkő töredékek is. 3. Gabonás ver we k A nagyszámú gabonásverem sem keltezési, sem funkcionális meghatározása nem ütközik nehézségbe. E gödrök igen szabályos alakúak: szájuk igen kis átmérőjű és kivétel nélkül kerek. Oldalfalaik — metszetben — méh-kas alakúak, fenekük rendszerint lapos. 4. Kutak Az eddig feltárt település-részlet területén csak négy használható és egy megkezdett, de be nem fejezett(! ?) kút került elő. Jelenlétüket egyfelől a Duna közelsége sem indokolja, hiszen a vizet onnan merítették, mint az a Duna mentén a XX. század közepéig mindenütt általános volt! Másfelől számuk a település méretéhez, a házak számához viszonyítva feltűnően csekély. A kutak a telep déli részén, egymáshoz meglehetősen közel helyezkednek el, s így magától adódik a feltevés, hogy a hosszabb ideig fennállt településen nem egyszerre (egy időben) voltak használatban. Ez azonban a leletek feldolgozásáig nyitott kérdés marad. 5. Agyagkitermelő{ ?) gödrök A település területén aránylag ritkán, de előfordulnak olyan szabálytalan alakú gödrök, melyek funkciója tulajdonképpen bizonytalan. E gödröknek nemcsak alaprajza, hanem belső tere is szabálytalan, fenekük egyenetlen, néha félmé-