Folia archeologica 39.

Sándor Soproni: Decebal-fejes agyagmécses

DECEBA L-FEJES AGYAGMÉCSES 1972-ben emberfejes agyagmécsest vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum Kercseligetről (Somogy m). E lelet az 1930-as években a községhez tartozó Bükkipusztán a homokbányában — a beszolgáltató elmondása szerint — egy római sírból került elő. A mécses egy halott, szakállas, megfogalmazásában kétségtelenül barbár személyt ábrázol. Az emberfejes mécseseket a kutatás birodalomszerte az 1. sz. második felére, a 2. sz. első felére keltezi, mécsesünk is ebből az időszakból származhat. A kercseligeti mécses legközelebbi analógiája a moesiai Arrubium (Macin) táborának korai temetőjéből, egy hamvasztásos sírból ismeretes. A brailai múzeumban őrzött, s sajnos időközben elpusztult mécses a mienknek szinte tökéletes másolata. Az égetés következtében erősen sérült, kissé töredékes mécses eredetileg azonos méretű lehetett a kercseligeti példánnyal. A mécsesen ábrázolt személy meghatározásakor az alábbi kritériumokat kell figyelembe vennünk: 1. Az ábrázolt személyt barbár környezetben kell keresnünk. A mécses ábrázolása alapján nyilvánvalóan levágott, halott fejjel kell számolnunk. 2. A karakterisztikusan megformált fej nem egy típust, hanem egy konkrét, minden bizonnyal híres, vagy hirhedt embert ábrázol. 3. A mécsest az 1. sz. második fele, 2. sz. első felére keltezhetjük. 4. A két mécses lelőhelye alapján a Pannoniától a Fekete-tengerig terjedő földrajzi területre kell gondolnunk. A fenti ismérvek alapján elsősorban Decebal dák király jöhet számításba. A király haláláról rendelkezésünkre álló adatok- Traianus-oszlop ábrázolásai, Dio Cassius leírása, Ti. Claudius Maximus Szalonikiben előkerült sírkövének ábrázolása és felirata, valamint a Fasti Ostienses — alapján egyértelműen rajzolódik ki a kép: Ti. Claudius Maximus, az ala II Pannoniorum egykori katonája római szokás szerint — mint azt a sírfelirata is elmondja — levágta a legyőzött ellenség fejét, s azt Traianus császárhoz vitte. A császár — a Traianus-oszlop ábrázolása alapján — a levágott fejet tálcán bemutatta a hadseregnek. A fej további sorsa: Rómában végigvitték a diadalmenetben (Dio Cassius), s utána végighurcolták, mint egy gonosztevőt a Gemonia lépcsőkön' (Fasti Ostienses), s végül szokás szerint a Tiberisbe vetették. A mécsesen ábrázolt személy hasonló vonásokat mutat, mint a Traianus-oszlop Decebal ábrázolásai. Különösen figyelemreméltó a királynak a tapae-i ütközetet figyelő ábrázolása. Decebal, s vele a dák királyság legyőzése, Dacia meghódítása a maga korában „világra" szóló esemény volt, s így az események egyik főszereplőjének megörökítését egy agyagmécsesen természetes megnyilvánulásnak kell tekintetnünk.