Folia archeologica 39.

Korek József: Szarvas László (1919-1988.)

12 SZARVAS LÁSZLÓ (1919-1988.) Öntödei Múzeumnak, ill. a Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumnak. Ezek mellett kiválóan végezte a nagy vastárgyak restaurálását, közöttük is a munkácsi műhelyből származó öntött kályhák, egyéb kiemelkedő értékű cégérek, kerítések restaurálását. Kiváló munkáját kormányzatunk elismerte, 1967-ben kiváló dolgozó kitüntetésben részesült, és nyugdíjazása alkalmából, 1981. június l-jével a Szocialista Kultúra kitüntetésben. 40 évet töltött a Magyar Nemzeti Múzeumban közmegybecsülésben, olyan emberként, akire csak felnézni lehetett. A szakmai fogásokat szívesen adta át a fiatalabb kollégáknak, féltékenység nem volt benne, a külön kereseti lehetőséget szívesen osztotta meg társaival, közösségi ember volt. Nehéz családi életének kétharmadában zárkózottá lett de bölcs mosolya, hite felülkerekedett a napi nehézségeken, amelyhez nagyban hozzájárult, hogy új házasságával olyan segítőtársat talált, aki a nehézségek közepette is vállvetve segítette a nehéz kérdések elviselésében. Kedves Laci! Laci Bátyánk! A Magyar Nemzeti Múzeum vezetősége és munkatársai nevében veszünk tőled végső búcsút. „Csak az hal meg, akit elfelednek", írta Maeterlinck. Mi, kortársak követünk téged, a fiatalabbak még hoszszabb ideig emlékezhetnek, és emléked örök az edények ezreiben, amelyek kezed munkáját dicsérik, illetve azok az in situk, amelyek mindig bázisanyagul fognak szolgálni a jövő kiállításaiban. A fájdalom nehézzé teszi a végső búcsút. Nyugodj békében, kiváló munkatársunk, jó barátunk! Korek József