Folia archeologica 39.

Bíró-Sey Katalin: Huszár Lajos (1906-1987.)

HUSZÁR LAJOS (1906 — 1987.) Műveinek teljes bibliográfiáját a Numizmatikai Közlöny 86-87 (1987-1988) száma közölte. Számos hazai és külföldi elismerésben volt része. 1941-ben „Signum Laudis"-t 1959-ben miniszteri elismerést kapott, 1961-ben a Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat Römer Flóris, 1976-ban a Magyar Numizmatikai Társulat Réthy László, 1980-ban az Orvostörténeti Társulat Veszprémi István, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Széchenyi Ferenc éremmel, 1981-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Már az 1930-as években levelező tagja volt az osztrák és csehszlovák numizmatikai társulatnak, 1941-ben a Magyar Numizmatikai Társulat, 1970-ben az osztrák, 1971-ben a horvát numizmatikai társulat választotta tiszteletbeli tagjává. Végül 1979-ben a Nemzetközi Numizmatikai Kongresszuson az International Numismatic Commision tiszteletbeli tagjává választotta. A legnagyobb tudományos elismerést azonban az jelentette, hogy 1957-ben munkássága alapján a Magyar Tudományos Akadémiától kandidátusi címet 1983-ban pedig élete munkásságára nagy doktori címet, 1984-ben címzetes egyetemi tanári rangot kapott. Irodalmi munkássága mindenki számára hozzáférhető. A múzeum éremgyűjteményében végzett munkáját azonban csak kevesen láthatják vagy ismerik. Óriási munkát végzett ott is, teljesen rendbetette az emlékéremanyagot, pontosan leltározott. A Niklovits gyűjtemény megszerzése — több mint 43 ezer darabból állt a gyűjtemény — Huszár Lajosnak köszönhető. Az elmondottak Huszár Lajosra az elismert tudósra vonatkoznak. Ontotta a numizmatikai közleményeket, de a magánjellegűeket soha. Zárkózott, rövid megjegyzéseivel a lényegre tapintó, fehér asztal mellett szórakoztató partner, kellemes társalgó. Pontos, mértéktartó, szenvedélyektől soha el nem ragadtatott kutató, méltóságát halála pillanatáig megőrző ember volt Huszár Lajos. Erdélyből indult és Erdéllyel fejezte be életét, mert utolsó munkája ,,Az erdélyi fejedelemség pénzverésé" halála előtti héten készült el és került a kiadóhoz. Az akarat, hogy befejezhesse, a kéziratot néhány héttel meghosszabbította az életét. Pótolhatatlan veszteség érte a magyar numizmatikát. Munkássága még sok évtizeden át irányítója lesz a kutatásnak. Bíró-Sey Katalin