Folia archeologica 38.
Gerelyes Ibolya: Sgraffito-díszes török kerámia az ozorai várkastélyból
258 GERELYES IBOLYA Fazekak Az együttesben zömében a fenti elemzésben leírt fazekak 1. és 2. csoportjába tartozó darabok voltak. Kancsók Három darab, ugyancsak a fentiekben elemezett felsőnyéki típusú kancsó töredék került elő. Kályhas^emek A gödörben nagy számban találtunk pohár alakú kályhaszem töredékeket, valamint egy darab hagyma alakú töredéket. A 13. árok 2. sz. gödrének korát az előkerült kerámiatípusok — a talpastálak, valamint a pohár alakú kályhaszemek — alapján a hódoltság korára kell helyeznünk. Ezen belül a 16. sz. második felére jellemző felsőnyéki típusú kancsó miatt betöltésének valószínű idejeként a ló.sz. második felét, a hódoltság korának első szakaszát kell megjelölnünk. Összefoglalás A fenti elemzés alapján bizonyosnak látszik, hogy Ozorán a sgraffito-díszes kerámia valóban csak a hódoltság korának első szakaszában, a 16. sz. 40-es éveitől a 80-as évek végéig, esetlegesen a 15 éves háborúig volt használatban. Ezt bizonyítják a fent elemzett együttesek, melyek korát — részben az előkerült egyéb kerámiatípusok, részben а XX/A szelvény 1. sz. gödrében talált I. Ferdinánd korabeli hamis dénár miatt — egyértelműen e szűkebb időhatárok közé helyezhetjük. Közvetve ezt igazolja az a tény is, hogy a megbízhatóan a 17. sz.-ra keltezhető ozorai szemétgödrökből sgraffito-díszes kermáia még töredékeiben sem került elő. 2 3 Az Ozorán talált darabok tehát e tárgytípus 16. sz.-i keltezését erősítik meg, de természetesen továbbra sem zárhatjuk ki teljesen a sgraffito-díszes kerámia 17. sz.-i továbbélésének lehetőségét. Az ozorai sgraffito-díszes tálak párhuzamai egymástól viszonylag távol eső lelőhelyekről ismertek, így Budáról, Szolnokról, Belgrádból. Az egyes darabok olyan nagyfokú hasonlóságot mutatnak — például a 13. árok 2. gödrében talált töredék a budavári palota 75/14. gödrében előkerült tállal — , hogy esetükben — természetesen egyéb bizonyíték híján csak feltételesen — azonos műhelyre kell gondolnunk. A szinte teljesen azonos tárgyaknak ilyen fokú szóródása alapján feltételezhetjük, hogy a sgraffito-díszes talpastálakat egy központi helyen készítették (Belgrádban, vagy esetlegesen Budán 2 4), és kereskedelmi úton kerültek a távolabbi helységekbe. A kutatás jelenlegi állása alapján ma még nem köthetjük e kerámia típust egy meghatározott etnikumhoz. 2 5 2 3 Gerelyes-Feld 1986, 161-182. 2 4 Fekete 1944, 84. Bizonyítható, hogy a budavári palotában dolgoztak török fazekasmesterek, az azonban, hogy esetleg sgraffito-díszes tálakat is készítettek volna, csak feltételezés. 2 5 Soproni Olivér a sgraffito-díszes kermáiát az örmény kereskedők használati tárgyainak tartja, állítása azonban nem kellőképpen bizonyított. Vö. Soproni 1981, 52. Az Ozorán feltárt sgraffito-díszes tálak bizonyosan a török helyőrség használati tárgyai voltak. Ugyancsak megkérdőjelezi az örmények szerepét Kovács Gyöngyi is, aki a gazdag szolgnoki sgraffito-díszes kerámiaanyagot szintén a törökök használati tárgyainak tartja. Vö. Kovács 1984, 26.
