Folia archeologica 38.

Éva B. Bónis - Ibolya Sellye: Rómaikori emailos lószerszámveret Visegrádról

170 ÉVA В. BÓNIS — IBOLYA SELLYE 6. ábra. Az eddig bemutatott lószerszámokhoz funkciójában és részben kivitelében hasonló egy Brigetióból (Szőny, Komárom m.) s^árma^ó és ma a Kunsthistorisches Museum, Wien-ben őrzött veret. Lelt. sz.: VI. 4862 (AM 363).

10 A veret erősen kikopott függesztő-nyílásai alapján feltehető, hogy szíjelosztó veret volt. Az igen ritka, nagyméretű, emailos lószerszámok közül más formájú, de alul csüngőkkel ellátott veret a Germania Superior területén Geiusheim-Böbingenben (Pfalz) előkerült lemez.

1

1 Ugyancsak Germania Superior területén Arae Flaviae-ban (Rottweil, BadenWürttemberg) került elő egy díszes emailos lószerszám.:

12-1

3 Nagyméretű, peltaformába helyezett, kék emaillal díszített lószerszámokat találtak Bulgáriában, Jambolban (Thracia)

1

4 Formájukra és alkalmazásukra nézve azonban ezek már nagyon eltérnek a visegrádi típusú veretektől. A különféle, nagyméretű emailos lószerszámok igen dekoratívan díszítették a lovakat. Ilyen szerszámozást láthatott a lemnosi Philostratos, aki Galliában, esetleg Britanniában járt Caracalla és Septimius Severus kíséretében. Eîxôvsç (Imagines) símű munkájában

1

5 lovakat említ, amelyeken olyan élénkszínű szerszámzat volt, amilyeneket a szigetek barbárai készítettek. Leírásában különösen az élénkszínű korongok figyelemreméltóak, ez az emailos lószerszámok korongos középrészére vonatkozhat. A korongok élénk tarkaságát körgyűrűkbe rendezett millefiori berakással érték el. Ilyen korongokat csüngők nélkül is alkalmaztak a lószerszámok között. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik újabb szerzeménye az alábbi veret. 7. — 8. ábra. Emailos korong. Lh.: Pannónia. Oh.: Magyar Nemzeti Múzeum.

1

0 Lelt. sz. R 79.4.1. A millefiori technika az emailos tárgyakon a birodalom területén az i. sz. 2. század második felében vált általánossá és a 3. század első felében érte el virágzását.

2

0 Nemcsak köralakú gyűrűkben, hanem négyzetes beosztású tárgyakon is alkalmazták ezt a berakási módot.

2

1 Az ilyen díszítésnek jellegzetes és korban jól meghatározható példái a brigetioi strigilis garnitúra emailos nyelei, amelyek a 3. század elejére keltezhetők.

2

2 A visegrádi lószerszám a millefiori technika fejlődésének 2. század végi szakaszához tartozhat, erre mutat körgyűrűs beosztása, s az hogy a millefiori alkalmazása mellett, az egyszínű, nagyobb mezőket még megtartották. A díszes lószerszám alkalmazásánál felmerül a kérdés, hogy egymagában, vagy párosan használták-e ? Ha egymagában illesztették fel, megfelelhetett homlok

2

3, vagy elülső melldísznek, ha párosával, akkor a fülnél, vagy a szügy két oldalán helyezték el. A 6. ábrán bemutatott brigetioi veret ismeretében arra is gondolhatunk, hogy a visegrádi lószerszám csüngőiből bőrszíjak vezettek tovább, és így ez is lehetett szíjelosztó. A korongrész hátoldalán látható két erős, függőlegesen forrasztott fül (2. ábra) azt bizonyítja, hogy a veretet vízszintesen feszülő bőrszíjra húzták. Ezt a felerősítési módot már a kora császárkorban is alkalmazták (9. ábra) a különféle lószerszámokon.

2

4 A számos lovaskatonát ábrázoló kőemlék közül egy ugyancsak korai, 1. századi lovasábrázoláson láthatjuk a felszerszámozás módját.

2

5 A díszes, korongos lószerszám vízszintes hevederre való felfűzése jó példa egy ugyancsak korai lovasábrázolás ( 10. ábra) Q. Carminius az ala Hispanorum signiferének sírkövén.

2

6