Folia archeologica 38.

Kemenczei Tibor: A békéscsabai aranylemez

144 KEMENCZEI TIBOR valamire ráhajlították. Ezek szerint ez egy, a lemez szélességének megfelelő tárgy lehetett, amely az egész lemez alatt húzódott. A legvalószínűbb az, hogy ez a tárgy egy szíj volt. Ez lehetett lószerszámzat része, vagy tartozhatott ruházathoz. Elméletileg a lemezt fegyverhüvelyen is elhelyezhették, ennek azonban ellentmond az, hogy eredetileg két lemez volt. Ezeket együttesen alkalmazhatták díszítőelemként, a hüvely hátsó oldalának díszítésére pedig nem volt szükség. Az aranylemez kétségtelenül állatot ábrázol. Az ábrázolás azonban nem realisztikus, így azt, hogy milyen állatot akart alkotója megmintázni, pontosan megállapítani nem lehet. A forma leginkább hal alakjának felel meg. Felülnézetben ábrázolt hal alakú aranylemezeket a sztyeppvidéki szkíta művészet emlékei között találunk. Ilyen került elő a solochai és volkovci kurgánok feltárása során,

3 de ismertek bronzból megformált darabok is.

4 Ezek a kantárszíjat díszítették a ló homlokán. Az i. e. 5—4. századból származnak. Megformálásukban azonban eltérnek a békéscsabai aranylemeztől, mivel realisztikus stílusban ábrázolják a hal alakját. A lószerszámokon kívül a szkíta művészet más tárgyakat is díszített halmotívummal.

5 Nyugat felé a legtávolabbra eljutott ilyen alkotás a Ny-lengyelországi Witaszkowon (Vettersfeld) talált leletben van, amely egy halalakú, pajzsot díszítő aranylemez.

6 A szkíta művészetben a halmotívum iráni eredetű volt,

7 és a vizet, mint az élet elemét szimbolizálta. M. Rostowzew a halfiguráknak a lószerszámzaton való alkalmazását a vizet és a lovat védelmező istenség megjelenítésének tartotta, amely megtestesítette és uralta a természet egészét.

8 A magyar Alföldhöz legközelebb eső másik nagy kultúrkör, amelynek emlékei között halábrázolásokat találunk, a tráksághoz tartozott. A mai Bulgária középső részén fekvő Duvánlij mellett feltárt Kukuva Mogila trák halomsír leletei között három, vékony aranylemezből készített halfigura is van.

9 Ezek azonban a békéscsabai darabtól eltérően szabályos halalakot mutatnak oldalnézetben, pikkelyeiket alig kiemelkedő domborítással jelezték. Azt, hogy a trák hitvilágban, művészetben a halnak milyen jelentős szerepe volt, több más ábrázolás is mutatja. Ilyet találunk többek között a Vaskapu környékéről származó,

1

0 az agigholi fejedelmi sírból előkerült

1

1 ezüstkelyheken, a peretui sisakon.

1

2 Ezek az i. e. 4. századból származnak. A halat tépő sas motívuma ebben a művészeti körben is iráni eredetű.

1

3 A másik elem, amely a békéscsabai aranylemez korára, eredetére fényt vethet, a díszítésmód. A kúpos dudorokat trébeléssel alakították ki. Ezt a fémművességi eljárást a bronzedények, lemezékszerek, fegyverek díszítésére a késő3 Aríamonov 1970, 146. kép; llinskaja— Terenoíjzin 1984, 335. 4 llinskaja— Tereno^kin 1984, 161.; Tereno^kin — llinskaja— Cernenko — Mo^olevskij 1973, 170., 46. kép 5. 5 Artamonov 1970, 84. kép, 3, 8.t. 6 Furtwangler 1883, 1. tábla 1; Bukomki 1977, 369., 27. t. ' Alexandrescu 1984, 96., 5. kép 8 Kostowzew 1913, 228. 9 Filov 1934. 1. t. 1

0 Foltiny 1976, 569., 2. kép 1

1 Bercin 1969, 246.; Bercin 1974, 21. kép 1

2 Moscolau 1986, 65., 5. kép 1

3 Alexandrescu 1984, 91.