Folia archeologica 37.

Ritoók Ágnes: Két ritka középkori edénytöredék a Budai Várból

KÉT BUDAI EDÉNYTÖREDÉK 233 edények készítési idejét a most ismertetett, Budai Várból származó töredék lelőkörülményeinek alapján a XIV. század utolsó harmadában jelölhetjük meg. Ennek nem mondanak ellent az ép darab technikai és formai megoldásai sem. Az a tény, hogy XV. századi korsóink között találunk hasonló formájú, ám jobb kidolgozású (gyakran belül mázas) darabokat, csak megerősítik a fenti keltezést. 2. Háromlábú fa^ék ( „Grapen") (6. és 7. ábra) Szürke anyagú. Homokkal és apró kavicsokkal soványított, jól kiégetett. Az edény külső és belső felülete sötétszürke, a lábakon barnás, valószínűleg a használat során keletkezett égésfoltok. Pereme tölcséresen kihajló, belső felületén körbefutó hornyolat van. Nyakán széles bordát alakítottak ki. A „bombaformájú" edénytestet két, viszonylag mély hornyolat tagolja. A legnagyobb kihasasodása az edény alsó harmadában van. Az edényfalhoz gondosan hozzáillesztett lábak keresztmetszete szabálytalan négyszög alakú. Bár az edénytest hitelesen kiegészíthető volt, kb. kétharmada hiányzik, így nem állapítható meg, hogy volt-e füle. Magassága (lábakkal): 20,4 cm; magassága (lábak nélkül): 15,2 cm; szájátmérő: 14,8 cm; falvastagság: 0,5 cm; űrtartalom: 1,9 1. A vele együtt előkerült leletanyag alapján a 14. század második felében készülhetett. Ezt a keltezést megerősítik külföldi párhuzamai is

1

7. Anyagát és formáját tekintve ugyanis bizonyos, hogy idegen — talán osztrák — fazekas terméke. Ez az agyagból vagy bronzból formált edénytípus a XIII. századtól kezdve a nyugat-európai háztartások közkedvelt darabja

1

8. A német vagy osztrák fazekasok egyéb áruféleségeivel együtt bizonyára ilyen edények is kerültek magyar piacra, jóllehet eddig X111 — XlV. századi leletegyüttesekből az importlábasoknak csak serpenyőszerű változatait ismerjük

1

9. Az Esztergom— Széchenyi téri ásatások során azonban előkerült egy, a XIII. század végén, XlV. század első felében helyben készített, kis, háromlábú, füles fazék

2

0. Ennek előképe — ha volt ilyen — lehetett egy, az edényünkhöz hasonló lábas is. Hasonlót a vele egykorú magyarországi anyagból eddig nem ismerünk. Bár később, a XV—XVI. században a honi fazekasipar is nagyobb számban készített lábas és füles fazekakat, bögréket

2

1, igazán keresetté ez az edénytípus nálunk sohasem vált. Erre utalnak legalább az eddig előkerült leletegyüttesek. A XIV. századi magyarországi háztartásokban lévő kerámikára vonatkozóan aránylag kevés biztosan keltezhető anyag áll rendelkezésre. Az itt bemutatott, XIV. század végéről származó edények egy lépéssel előbbre visznek a korszak hazai és import kerámikájának biztosabb megismerésében. 1

7 Tobbedey 1968, 50. 152. jegyzet. Taf. 62/4— 5. Augsburgból. Játékedényként is megjelenik ez a forma ugyanebben a korban: Wien, 113— 114. 168 — 170. k. 1

8 Az edénytípusról legújabban: Stephan 1982, 65-122; Drescher 1982, 157 - 174. Holl 1 1

9 Holl 1955, 175. 2

0 Paradi 1973, 237 — 238. 7. к./2. Köszönöm Parádi Nándornak, hogy figyelmemet erre a darabra felhívta. 2

1 Például Garády 1945, 427.; Но//1963, 351.; Gyiirky 1982, 204. Abb. 19/7.