Folia archeologica 37.
Ritoók Ágnes: Két ritka középkori edénytöredék a Budai Várból
230 RITOÓK ÁGNES Budai Várpalota, Északi Előudvar. Korsófül töredéke a pincebetöltésből. (Foto: Rosta József) Buda, Castle Hill. The handle of a pitcher from the mediaeval cellar-filling. 3. ábra Ezt, a jelenleg szürkés színű korsót 1 1 ma a Nemzeti Múzeum török kori gyűjteményében találjuk. Formája és megmunkálása azonban középkori mester keze munkájára vall 1 2: Az edény tengelye kissé ferde. Az egy, erősen kiülő bordával és alatta négy horonnyal tagolt hengeres szájrész tojásdad alakú edénytesthez csatlakozik. A fenék felülete egyenetlen, bizonyos, hogy a kész formát nem levágták, hanem leemelték a korongról. A szájperemen kiöntőcsücsköt nem alakítottak ki. Az edény felső harmadát két, a legnagyobb kihasasodás alatti részét egy, de szélesebb sávban körbefutó „horonyköteg" díszíti. A korsó nyakától a válláig húzódó, lapos ívű hurkafül felületén a hosszanti irányba futó indadíszt fogaskerékminta kereteli. A levélkék és a „virágok", de az egész minta körvonala is elmosódottabb, mint a budavári darab díszítése, jóllehet a pecsétlőhenger azonosságához nem fér kétség. Maga az edény meglehetősen kopott, hosszabb ideig használhatták, mit budavári hasonmását. Magassága: 33,2 cm; szájátmérő- 4,9 cm; fenékátmérő: 9,3 cm; mérhető falvastagság: 0,55 cm; fülszélesség: 3,1 cm; fülvastagság: 1,7 cm; űrtartalom: 3,1 1. (4. és 5. ábra) A hazai kerámialeletek között a XIII. század végétől kezdve megtalálhatók a bevagdosással, egyéb plasztikus vagy festett geometrikus motívummal díszített fülű korsók. A budavári és a Fő utcai darabon azonban egymással teljesen megegyező, s az eddig közöltektől fejlettebb technikájában és tetszetősebb küllemében 1 1 Mai színét valószínűleg az 1945. évi raktártüznek köszönheti. 1 2 Az alábbi leírást vö. Holl 1956, 189. és Holl 1955, 174.
