Folia archeologica 37.

Tibor Kemenczei: Középsővaskori tegezveretek az Alföldön

KÖZÉPSŐ VASKORI TEGEZVERETEK AZ ALFÖLDÖN A kárpátmedencei középsővaskori tegezveretekkel több kutató foglalkozott már.

17 Az újabb leletek alapján lehetséges a veretek eredetének, korának pontosabb meghatározása A mátraterenyei darab (3. ábra 1) kora a kísérőleletek alapján az i. е. VI. század második fele lehet.

8-1

0 A Törökszentmiklós-surjáni tegezveret (6. ábra 1) a mellette talált tárgyak párhuzamai alapján ugyanebből a korból származhat,

11-13 s ennek a korszaknak emléke lehet a Cegléd-hordógyári temetkezés is (4. ábra).

15-16 A szlovákiai tegezveretek közül a nagymányai (Maria) darab az i. е. VI. század végére,

17-1

8 a hetényi (Chotin) leletek az i. е. VI. század végére, V. századra

19-20 a madari (Modrany) tegezveret az i. е. VI. század végére

21-2

3 keltezhetők. Egyidős ezekkel még a zselizi (Zeliezovce) lelet is.

2

4 Erdélyben összesen nyolc tegezveretet találtak. Kísérőleleteik szerint a mezőbanyicai (Báita) sírlelete az i. е. VI. század második feléből,

2

5 a komlódi (Comlod) darab az i. е. V. századból

20-2

7 származhat. A Kárpát-medencében a tegezveretek a szkíta stílusú nyílhegyeknek nem az első,

2

8 hanem a második

2

8 formacsoportjába tartozó tárgyakkal együtt fordulnak elő. Ez alapján készítésük, használatuk ideje az i. е. VI. század második fele, V. század volt. Korábban a legidősebb korúnak azokat a tegezvereteket tartották, amelyeknek állatalakos díszítése leginkább hasonlított a sztyeppevidéki darabokéhoz.

30 A kísérőleleteik alapján már ezekkel egyidőben is készülhettek egyszerűbb díszítésű, kivitelű tegezveretek. A kárpátmedencei tegezveretek között a formai jegyek alapján több csoportot lehet szétválasztani. Az elsőbe tartoznak a ló, ragadozó ábrázolásokkal és az állatküzdelmi jelenetekkel díszített darabok. 31-3

2 A második csoport jellemzője, hogy a tegezveret három rövidebb ága horgas csőrű madárfejalakra van megformálva.

3

4 Ennek a két típusnak párhuzamai ismertek a Dél-oroszországi sztyeppevidékről és Moldvából.

35 - 3

6 A harmadik tegezveret forma kialakítása kétségtelenül a tiszavidéki-erdélyi műhelyekben történt. A minta a madárcsőr alakú ágakkal rendelkező forma volt, amelyet leegyszerűsítettek.

37-3

8 Több különböző kivitelű, díszítésű darab alkotja a tegezveretek negyedik csoportját.

3

9 Ezek nyilván egy-egy helyi műhely egyedi termékei. Ismerünk csontból

4

0 illetve agancsdarabból faragott (5. ábra 17) tegezvereteket is. A szkíta kultúra területén a tegezveretek készítésének központja Olbia és körzete volt az i. e. 6—5. században.

4

1 Funkciójukra többfajta magyarázat létezik — öv zárótagja, lószerszámdísz

4

2 — de az opisljankai kurgán lelete alapján többségük tegez díszítésére szolgálhatott.

4

3 A Kárpátmedencében az állatmotívumokkal díszített tegezveretek nem a legkorábbi szkíta tárgyformák. Az i. е. VII. század második feléből származó erdélyi temetkezések leletei között jelentős számban vannak kaukázusi-sztyep-