Folia archeologica 37.

Tibor Kovács: Egy sajátos adat a Dél-Dunántúl és az Al-Duna-vidék bronzkori kapcsolatainak vizsgálatához

EGY SAJÁTOS ADAT A DÉL-DUNÁNTÚL ÉS AZ AL-DUNA-VIDÉK BRONZKORI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATÁHOZ A Dél-Kárpát-medence ill. az Észak-Balkán egyik nagykiterjedésű, gyakorta „folyómenti kultúra komplexumként" aposztrofált régészeti jelenségét — összefoglalóan és területi egységeit illetően is — a legkülönbözőbb nevekkel látta el a kutatás.

1-1

0 De legalább annyira vitatott a Szeremle-Dubovac-Girla Mare kultúra kialakulásáról és kronológiai helyzetéről alkotott kép. Ehhez kívánunk néhány megjegyzést fűzni, e népesség többek által már analizált antropomorf ábrázolásainak

1

1 ~

1

3 egy csoportját vizsgálva. Nevezetesen azokról a szobrocskákról van szó, amelyeken olyan fésű csüngők ábrázolása fedezhető fel, amilyeneket eddig csak a mészbetétes edények néhány déldunántúli lelőhelyéről (Tolnanémedi, MosdósPusztasárkánytó, Lengyel, Kölesd-Nagyhangos) ismer a kutatás (1 — 3. ábra). A Lengyeli telepen talált öntőminta alapján feltehető, hogy gyártásuk is e vidéken történt.

13-2

0 A csüngőábrázolásos szobrok egyik csoportja viszont e területtől viszonylag távol, a Dráva torkolat-vidékén került felszínre: Odzaci (Hódság, 4. ábra 1 — 2)

14-21 Mostonga II. (5. ábra l).

2

2 Ide sorolunk még két Krceviná-ból származó szobortöredéket is (5. ábra 2, 6. ábra),

2

3 amelyeken a szóbanforgó csüngők ruhadíszként történő ábrázolására gondolhatunk, szemben az előbbi ékszerábrázolásokkal. Fontos: az imént felsorolt szobrocskák mindegyike a szeremlei kultúra törzsterületéről származik.

2

4 E vidéktől távolabb, Kovin-ban (Kubin) kerültek felszínre olyan emlékek, amelyeken fésücsüngő ábrázolás található. Egyikük egy ún. harangszoknyás szobor belül üreges alsó része (4. ábra 3), a másik egy edény, vállán négy stilizált csüngőmotívummal (7. ábra).

2

6 Mindezek után az a kérdés, mi a szóbanforgó viseleti tárgyak és a relaisztikus ill. stilizált csüngőábrázolások tartalmi és formai kapcsolatának lényege. Részletes analízisre támaszkodó újabb kutatási eredményeink szerint

3

1 a szeremlei kultúra kialakulásában a mészbetétes edények kultúrája északi és déli területi csoportját alkotó népességnek volt döntő szerepe. Ehhez, mások mellett, a csüngők és ábrázolásaik fentebbi kokrét formai kapcsolata is bizonyítékul szolgál. Annak ellenére, hogy a jelenleg elfogadott nézetek szerint bizonyos időrendi különbség van a fémcsöngők és a szobrocskák keltezése között. Ugyanis előbbiek többsége, a mészbetétes edények kultúrájának kincsleleteiből származik, amelyek földbekerülése a koszideri időszak kezdetére tehető, s valószínűleg a szeremlei kultúra kialakulásával hozható kapcsolatba.

30-3

1 De az is igaz, fésűcsüngő előfordul a bizonytalan összetételű, „egészében" későbbi nagyhangosi kincsben, s a mészbetétes fémművesség néhány típusa még a korszakzáró koszideri típusú kincsleletekben is megtalálható.

32-3

3 Nincs biztos támpontunk a szeremlei kultúra antropomorf szobrainak kialakulását illetően sem. Lígy véljük, a magas művészi színvonalat képviselő ábrázolások egyik gyökere abból a „stíluskörből" fakad, amelyet a következő, többé-