Folia archeologica 36.

Tibor Kemenczei: Kelet-középeurópai típusú középső vaskori zablák az Alföldön

KELET-KÖZÉPEURÓPAI TÍPUSÚ KÖZÉPSŐ VASKORI ZABLÁK AZ ALFÖLDÖN Az első vas zabiákat az i. e. 8. században a Kaukázustól délre,

13 s a Feketetengertől északra fekvő sztyeppei, erdős-sztyeppei vidéken' készítették. Erdély,

5 Olténia,

6 Kelet-Magyarország,

7 s a keletalpi-szlovéniai hallstatti kultúra területének

8 az i. e. 7. századból származó emlékanyaga is tartalmazza már zabiák vasból kovácsolt szájrészeit. A sztyeppvidéki három lyukú bronz zabla oldaltagokhoz

91

0 hasonló vas zablapálcák a sztyeppei,

1

1 erdélyi korai szkíta leletek között (2. ábra 1, 2), valamint az észak-magyarországi fügödi raktárleletben (3. ábra 1—4) fordulnak elő.

12-14 Előkerültek a Szerémségből, Szerbiából és a Dunántúlról is ilyen vas zablapálcák.

15 Koruk a fügödi lelet bronz zabla oldaltagjai alapján az i. e. 7. század.

16-1

8 Az egyik nagyenyedi (Aiud) szkíta sírban talált vas zablapálca (2. ábra 6) is keleti típusú, s az i. e. 7. század második felére keltezhető.

19-2

2 A jellegzetes korai szkíta típusú három fülecses vas zabla oldaltag'

23-24 a Kárpátmedencében Ártándon (3. ábra 5) és Munkácson (Mukacevo, 2. ábra 4) került elő.

2

5 Több változatot lehet megkülönböztetni azon zabiák között, amelyeknek szájrészét és oldaltagjait szegecseléssel erősítették össze.

2

6 Az első változathoz tartozó darabok lelőhelyei: Cegléd környéke (3. ábra 7), Füzesgyarmat (3. ábra 6), Miskolc, Diósgyőr-Kerekdomb (3. ábra 8), Nyékládháza-Mezőnyék (3. ábra 9, 10), Szentes-Vekerzug 6, 12, 146. sir (4. ábra 1—3). Előkerültek ilyenek Dél-Szlovákiában (2. ábra 3) és Olténiában is.

2

7 Koruk a kísérőleletek

28-2

9 alapján az i.e. 6. század. Hasonló állatfej alakokkal díszített végű csont, bronz zablapálcák a sztyeppevidéken

30- 3

2 és Közép-Európában

3

3 egyaránt megtalálhatók. A második változathoz sorolt vas zabiák lelőhelyei: Cserszegtomaj (4. ábra 4), Gyöngyös (4. ábra 6, 7), Miskolc-Diósgyőr (4. ábra 5, 5. ábra 1), SzentesVekerzug 11, 12, 13, 16, 18, 22, 36, 151. sír (5. ábra2—8), Csanytelek-Újhalastó. Lelőhelyeik megtalálhatók Dél-Szlovákiában,

3

4 a Dunántúlon, 3

5 és Szlovéniában

3

6 is. A velük együtt lelt leletek alapján a 6. század közepe — 5. század közepe közötti korból származnak.

37-3

9 A szegecselt középső vaskori vas zabiák harmadik csoportjába a következő helyeken talált darabok tartoznak: Cserhátszentiván (6. ábra 1,3), Nagytarcsa (6. ábra 2, 4—6), Tiszavasvári-Dózsa telep 49. sír (7. ábra 1). A nagytarcsai lelet

4

0 csörgőinek párhuzamai

1

1 és a Dnyeszter melletti Perebukovcán feltárt sírhalom leletei

42-4

3 alapján az i. e. 6. század első felében kezdődött el az ilyen zabiák gyártása. Az olténiai, szerbiai és dél-szlovákiai hasonló darabok kora az i. e. 6. század vége, 5. század közepe.

44-4

6 A negyedik csoportot alkotó zabiák lelőhelyei az alábbiak: Artánd (7. ábra 2,) Nyírmártonfal va (7. ábra 4), Nyíregyháza (7. ábra 5), Nyékládháza-Mezőnyék (7. ábra 3), Szentes-Vekerzug 139., 142. sír (7. ábra 6, 8. ábra 1), Tiszavasvási-Csárdapart 32. sír (7. ábra 7), Tiszavasvári-Dózsa telep 38. sír (8. ábra 2, 4). 5»