Folia archeologica 36.
Parádi Nándor: A sály-latori palmettás zablapálca
A SÁLY-LATORI PALMETTÁS ZABLAPALCA 175 ismétlődő palmetta csokrot faragtak ki. A legalsó nagyobb méretű; a két alsó levél nagyobb, melyek a zablapálca sziv alakúra faragott végét fogják közre. A hátoldalának felső, vastagodó részén, az agancs szivacsos szerkezete látszik. Felső részén törött, a pálca felső része hiányzik. Jó megtartású. Hosszúsága 11.8 cm, szélessége 1.9—2.2 cm, vastagsága 0.8—1.8 cm. Leltári száma: 84.4.28.B. Magyar Nemzeti Múzeum, középkori gyűjtemény (2—3. ábra). 5 Az oldalpálca töredék kora, a rávésett palmetta díszítés alapján jól meghatározható. A minta a magyar honfoglalás régészeti emlékeinek a legjellemzőbb és könnyen felismerhető díszítése, amelyek nagyrészt a fémből készült viseleti és felszerelési tárgyakon maradtak fenn. Figyelembe véve a kutatás többször is hangoztatott megállapítását arról, hogy a palmettadíszes tárgyak nagyrészt a Kárpát-medencébe érkezés után készültek," töredékünket is a 10. századra határozhatjuk meg. Korának megállapítása után nézzük meg, hogy honfoglalóink régészeti hagyatékában akad-e hasonló díszítésű, agancsból készült zablapálca. A honfoglalás kori lószerszámok igen alapos és tanulságos vizsgálatát Dienes István végezte el. 7 Dolgozatában oldalpálcás zabiáink sajátos csoportjaként tárgyalja a szarvasagancs ágából faragással, csiszolással készítetteket. 8 A néhány ismert darabból úgy tűnik, hogy nem voltak gyakoriak; nagyobb részük egyszerűbb kivitelű; az agancság eredeti, enyhén ívelt alakja maradt, díszítetlenek, vagy kevés faragással, bekarcolt vonalakkal, mintákkal díszítettek. 9 Az alig néhány, faragással díszített közül töredékünk a kiszombori E-jelzésű temető 30. sírjából származó töredékhez igen erősen hasonlít. 1 0 Ennek is az alsó fele maradt meg, kissé szűkülő részénél, az átfúrt lyuknál tört el. Enyhe gerinccel tagolt előlapján, nagyjából hasonló elrendezésben faragott palmettadíszítés, egymás alatt két palmettacsokor helyezkedik el. A különbség abban mutatkozik, hogy ez szélesebb és laposabb, az átfúrt lyukban rozsdás kis vastöredék látszik. Előlapján a palmettadísz körvonala jóval halványabb, nem olyan mély hátteret faragtak, az oldalát bekarcolt pontkörös sorral díszítették. Felülete kopott, a huzamosabb használat nyomai látszanak rajta. Az alsó rész kisebb töredékéből a veszkényi zablánál is hasonló alakúra lehet gondolni, de folyamatosan egymásba hurkolódó szalag díszítése a palmettástól különbözik. 1 1 5 A pince 1980. évi leletmentésének és 1982. évi ásatásának leletanyaga a MNM középkori gyűjteményében 84.4.1—28.B. számon került leltározásra. — Ezúton is köszönöm Gádor Juditnak, hogy a zablapálca töredék ismertetését részemre engedélyezte. — A lelet első, településtörténeti vonatkozású említése: Mesterházy, K., Fragen der Ausbildung einer Organisation von Hof und Burg bei den Ungarn im 10. Jahrhundert. In: Interaktionen der mitteleuropäischen Slawen und anderen Ethnika im 6—10. ]ahrhundert. Symposium Nové Vozokany 3—7 Oktober 1983. (Nitra 1984) 184. e László Gy. A népvándorlás kor művészete Magvarországon. (Budapest 1970) 64. ' Dienes I., Arch. Ért. 93 (1966) 208—234. 8 Uo. 210—216. 9 Faragással a végeiket (pl. a tiszaderzsinél: László Gy., Arch. Ért. 97 (1970) 9. kép; az Endrőd-szujókeresztinél: Makkay ]., RF I, 29 (1976) 7.), vonalas bekarcolásokkal a szárukat (pl. a Szeghalom-kovácshalminál : Darnay K., Arch. Ért. 25 (1905) 69—70., 3. ábra; Ecsedy I.— Kovács L.—Maráz B-—Torma I., Békés megye régészeti topográfiája. A szeghalmi járás. MRT 6. (Budapest 1982) 150., 48. t. 7., Laszti Gy., i. m. 10. kép) díszítették. 1 0 Dienes I., i. m. 216., 7—8. kép. 1 1 Helyreállítási rajza: László Gy., i. m. 11—12. kép.; Fodor 1., SzMMÉ 1981. 87., 1. kép, a szalagdíszes és a palmettás díszítőstílus egységes megjelenítésének tartja.
