Folia archeologica 36.

Fodor István: Honfoglalás kori bordázott nyakú edényeink származásáról

FOLIA ARCIIAEOLOCICA XXXVI. 1985. BUDAPEST 165 HONFOGLALÁS KORI BORDÁZOTT NYAKÜ EDÉNYEINK SZÁRMAZÁSÁRÓL FODOR István Évkönyvünk 1975-ös kötetében megjelent kitűnő dolgozatában Mesterhá^y Károly gyűjtötte össze s elemezte a hengeres, bordázott nyakú, 10—11. századi temetőink sírjaiból előkerült edények meglehetősen kisszámú csoportját.

1 Ezen edényfajta eredetét illetően vizsgálódásai arra az eredményre vezettek, hogy ,,... a íegközelebbi hasonló darabok Horezm területéről valók, ahol a 8. század elejéig több századon át nyomon követhetők", bár ,,. . .ez a kerámiatípus ott is ritka, akárcsak Magyarországon".

2 Kiss Attila korábbi elképzeléséhez

3 csatlakozva a kabar fazekasok készítményének véli ezt az edénytípust, mivel köztük korezmiek (kálizok) is voltak.

4 A fenti elgondolást esetenként — néhány kiegészítő megjegyzéssel — mind a hazai, mind a külföldi szakemberek egyetértéssel fogadták.

5 Legutóbb Kiss Attila a majsi temető hasonló edénye kapcsán így vélekedett: „A legújabb kutatás ezt a kerámiaformát a magyar honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott keleti eredetű népekhez (kabarokhoz, kálizokhoz) kapcsolja. Magának a kerámiaformának (jellegzetes szájkiképzése alapján!) az eredete az Aral-tó vidékén elterülő khorezmi állam területére vezethető vissza, ahonnan a csatlakozott népek, néptöredékek a tradicionális tárgyformát magukkal hozták a Kárpát-medencébe. Hasonló meggondolásból egy bordázott nyakú edény alapján kabar falunak vélte Vékony Gábor a Tatabányán előkerült, fe'tehetően 10—11. századi települést. 7 A Przemyslben előkerült hasonló edények alapján A. Koperski és M. Parczewiski — lényegében elfogadva Mesterházy Károly álláspontját — a lehetséges párhuzamok közt fontosabb szerepet tulajdonítottak az ún. kijevi amforáknak 1 Mesterbä^y K, FA 26 (1975) 99—117. - Uo. 113. 3 Kiss A., MFMÉ 1969/2, 177. 4 Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (Bp. 1959) 51—53. 5 Vö. Horedt, K. Backteller und Tonkessel in Moreçti. S1A 26 (1978) 82. (Figyelemre méltó, hogy itt, az egykori Csitfalva nevű falutelepülésen meglepően nagy számú, összesen 12 db. bordázott nyaktöredék került elő.); Vékony G., História 1980/3, 29. 6 Kiss A., Baranya megye X—XI. századi sírleletei. Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori temetőinek leletanyaga, 1. (Bp. 1983) 191. 7 Vékony G., i. h.