Folia archeologica 36.

Mesterházy Károly: Népvándorlás kori cserépüstök

NÉPVÁNDORLÁSI KOR CSERÉPÜSTÖK 159 Vobrano) találkozhatunk velük a 13—14. századi kerámia között.

5

8 Ezenkívül azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az egyik haithabui felfüggeszthető edényfajtát angol típusúnak mondják.

5

9 A különbözőképpen kiképzett függesztőfülű fazekak a magyar anyagban nem gyakoriak (Dunaújváros,

6

0 Esztergom-vasútállomás,

6

1 Esztergom—Szentkirály,

6

2 Nagytétény-római tábor,

16

3 talán Mezőkovácsháza

6

4, Győr-Káptalandomb,

6

5 Veresegyház-Ivacs, 1984-es ásatás, közöletlen). A cserépüstök és felfüggeszthető fazekak időrendje ma még eléggé tisztázatlan. A legkorábbi haithabui edényeket a 9. századra keltezik,

6

6 ugyanakkor az angliai fazekak egy részét 6—7. századinak, másokat még korábbinak mondanak. Kétségtelen, hogy semmiféle kapcsolatuk sincs a kelet-európai darabokkal. A szarmata kori üstöket sem hozhatjuk kapcsolatba az avar koriakkal, mert a köztük levő több száz éves időszakból egyetlen párhuzamot sem tudunk kimutatni. Fémüstök agyagutánzata nyugati germán területről is ismert.

6

7 A késő római fémüstöknek már a korai avar korban is készülhettek agyagutánzatai, de mivel jelenleg csak egy korai avar falut ismerünk, és annak anyagában nem fordul elő, a korai keltezést nem támogatja régészeti adat. Kivétel lenne egy írásos forrás, amennyiben valószínűsíteni lehetne adatának 7. századi eredetét. Nevezetesen Szent Demeter csodái között olvashatunk egy érdekes hasonlatot Thessaloniké lakóiról, akiket az avarok megostromoltak: „minden arc hamuszínű, mint agyagüst alja". A 610 körüli esemény lejegyzésének ideje azonban bizonytalan, és talán komoly filológiai munkával dönthető csak el, hogy a hasonlat a legkorábbi szövegben is benne volt-e, vagy csak a fordítás alapjául szolgáló késői másolatokban.

6

8 A szőregi késő avar kori temetőben előkerült üst azonban mindenképpen érdekes a cserépüstök időrendje szempontjából, mert korábbinak tekinthetjük, mint a dél-oroszországi párhuzamokat. Azt természetesen nem tudjuk, mikor nyílik és mikor zárul a szőregi temető,

6

9 de az a temetőrész, amelyből az üst származik, dinnyemag alakú gyöngyökkel, sárga kerámiával, poncolt hátterű indadíszes bronzöntvényekkel keltezhető. Ezek legkésőbben is a 9. század elejére jellemzőek,

7

0 s így korábbinak tekinthetők a szaltovoi üstfülű fazekak 5

8 Brogiolo. G. P.—Ca

Zor

Zi. Gr., La ceramica grezza bassomedievale ncl Bresciano, nota preliminare. Arch. Medievale (Firenze) 9 (1982) 217—26. 5

9 Hiibener. W., i. m. 10. t. 268. a. Az angliai felfüggeszthető edények korára kevés a biztos adat. Állítólag Le Téne koriak is akadnak köztük: Curweti. E.—Curwen. С., Perforated rim-lugs from Friston, Sussex. Antiq. Journ. 21 (1941) 62—64. Két lelőhely azonban kora középkorinak látszik: Friston és Abington Pigotts. Young. S. M.—Clark. ]., Medieval Britain in 1981. Medieval Arch. 26 (1982) 195. fig. 6. 5—7. századra keltezik. 8

0 Bona, I., VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Fontes AH (Bp. 1973) 16. t. 3. 6

1 Horváth I.—

H. Kelemen M.—Torma I., Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. MRT 5. (Bp. 1979) 178: 47. t. 4. 6

2 Parádi N„ VMMK 16 (1982) 200. 20. jegyzet. 6

3 Páráéi N., uo. 8

4 Báliul A., Dolg 15 (1939) 153. 8

5 Tonika P.—S

zönyi E., MAIU 8—9 (1978—79) 139. 8

6 Hübener. W., i. m. 100. 0

7 von Uslar. R., Westgermanische Bodenfunde des 1—3. Jh. nach Chr. aus West- u. Mitteldeutschland. (Berlin 1938) 23: Zugmantelből egy ép darab és egy fültöredék ismert. 14. t. 3, 16. t. 70.; H. Vaday A., MFMÉ 1980—81 (1985) 28. jegyzet. 8

8 S

Zádec

zki-Kardoss S.—Cüllik É., Arch. Ért. 110 (1983) 91. 8

8 Korek J., FA 5 (1945) 102—117. 7

0 Garam É., Arch. Ért. 108 (1981) 39—49. a korábbi irodalommal.