Folia archeologica 36.

Mesterházy Károly: Népvándorlás kori cserépüstök

150 MESTERIIÁZY KÁROLY Már Höllrigl Józsefnek Árpád-kori kerámiánkról írott dolgozata is figyelmeztetett arra, hogy a magyarországi cserépüstöket sem szabad minden további vizsgálat nélkül 10—12. századi magyar edénytípusnak tekinteni. A Szőreg Btemetőből előkerült és általa közölt késő avar kori üst volt az első, amely minden kétséget kizáróan korábbi és nem magyar eredetű volt.

8 Szabadkézzel, korong nélkül készült, fala függőleges, feneke gömbölyded volt. Ujjbenyomással díszített, kissé kihajló peremére hengeres „kosárfület" erősítettek.'

J Teljesen hasonló üstfül töredéket találtak Csongrád-Bokroson, szintén avar településről.

1

0 Ezek az üstök azonban elkerülték a kutatók figyelmét. Amikor pedig a szabadkézzel készült üstök sorozata került elő a dobozi 10—12. századi településen,

1

1 és néhány más darab is ismertté vált (Nagyhegyes—Elep—Mikelapos, Karcag)

1

2, Fodor István a cserépüstök eredetével foglalkozó tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy a Kárpátmedencébe a honfoglaló magyarok hozták ezt az edényfajtát. Csupán a kölked-feketekapui, 8. századi szürke és sárga avar kerámiával együtt előkerült üsttöredék alapján tételezte fel, hogy az avar kori anyagban máshol is számolni lehet felbukkanásával. Ugyanakkor elvetette az üstök avar kori helyi készítésének lehetőségét.

1

3 Nagy lendületet adott a kutatásnak a Szarvas és Endrőd környéki avar kori települések felfedezése. E késő avar korinak meghatározott telepek kerámiaanyagában számos szabadkézzel készült cserépüst peremtöredék került elő jellegzetes bepecsételt díszítésű cserepek kíséretében. Szőke B. M. keltezése élénk vitát váltott ki

1

4, amelynek főleg Fodor I. újabb tanulmányában maradt nyoma. Továbbra is úgy látja, hogy mind a kézzel formált, mind a korongon készült üstök túlnyomórészt a honfoglaló magyarsággal jelennek meg a Kárpát-medencében. Az Alföldön feltűnő korábbi (9. századi) üstökben bolgár hatást sejt.

1

5 Időközben kiterjedt településtörténeti kutatások indultak meg Veresegyházon és másutt is

1

6, melyek során újabb és újabb szabadkézzel készült üsttöredékek kerültek elő, nagyobbrészt késő avarkori lelőhelyekről. Jelenleg több mint 20 különböző lelőhelyről tartunk számon szabadkézzel készült üsttöredéket.

1

7 » Höllrigl /., Arch. Ért. 46 (1932—33) 91—92. 9 Móra F., Néprajzi vonatkozások szegedvidéki népvándorlás kori és korai magyar leletekben. A Szegedi Városi Múz. Kiadv. 2 (1932) 14—15.; Ua., Ethn. 45/1932—34) 54. Móra Ferencnek az a megjegyzése, hogy a szőregi üstöt egy melléklet nélküli sírban találta a halott lábánál, egyértelművé teszi, hogy az üst a sírhoz tartozott. A félreértést az üst megítélésében később az okozta, hogy Móra lehetségesnek tartotta a különleges edény bronzkori eredetét is, mert az avar temető egy bronzkori telepbe volt beásva. E megjegyzés hatására hagyta el az üst közlését a temető feldolgozásakor Korek /., FA 5 (1945) 102— 116. A szőregi üstöt Szőke B. AI. fazéknak tartja, melyet egy sütőharangfüllel láttak chS^ökeB. M., MAI 10—11 (1980—81) 196. ,

u Trogmayer O., MFMÉ 1960—62 3—8.; Kürti В., Szeged szomszédai 198. 1

1 Kovalovszki /., Arch. Ért. 102 (1975) 204—233. 1

2 Mesterhá

Ky K., FA 26(1975) 111.; Fodor I., Acta Arch. Hung. 29 (1977) 343. 1

3 Fodor I., Acta Arch. Hung. 29 (1977) 341. 1

4 Szőke В. M., Acta Arch. Hung. 32 (1980) 188—89. A szabadkézi cserépüstöt a késő avarkori telepek jellegzetes edénytípusának tartja, s az egyetlen ép darabot, a karcagi példányt, Fodor Istvánnal ellentétben, az avar korra keltezi: MÁI 10—11 (1980—81) 190. 1

5 Fodor I., Arch. Ért. 111 (1984) 106. 1

6 Mesterházy K., Arch. Ért. 110 (1983) 112. 1

7 A Cegléd-Bán dűlő—Egres tó melletti lelőhelyen talált szabadkézi edény, melynek peremén átfúrt lyuk van, nem tekinthető felfüggeszthető edénynek, mert ahhoz nincs teherbírása. Inkább a szokásos edényfoltozó módszerre vall a kis lyuk. Dinnyés I., A táj a honfoglalás koráig. Cegléd korai története. StuCo 11 (1982) 60, XXVI. t. 6.