Folia archeologica 36.

Endre Tóth: Pannónia Superior és Inferior közös határának ptolemaiosi meghatározása

PANNÓNIA SUPERIOR ÉS INFERIOR KÖZÖS HATÁRÁNAK P T О L E M AI О S I MEGHATÁROZÁSA Az egységes Pannoniát Traianus császár osztotta két provinciára. A kutatók vitatják, hogy a két tartomány közös határa Cirpi (Dunabogdány) vagy Ulcisia Castra (Szentendre) körzetében indult-e ki a Dunától. Az azonban elfogadott vélemény, hogy ez a határi, sz. 214-ben módosult, amikor a legio I. Adiutrixot állomáshelyével, Brigetioval együtt Pannónia Inferioihoz csatolták. Lehetséges azonban, hogy már korábban is megváltoztatták a határt. Ez a tanulmány témája. A 214-es módositás előtti és utáni határ meghatározásához felhasznált érvek szűkösek és másodlagosak. Nem vizsgálták, hogy ezek az érvek egyáltalában alkal­masak-e a határ megállapítására. Segítene ehhez a táborokban állomásozó csapa­tok meghatározása, téglabélyegeik elterjedésének a vizsgálata. Felhasználásuk azonban ma még nehézségekbe ütközik. Ezt egyrészt a téglabélyegek kis száma, a megoldáshoz szükséges pontosságú keltezhetőségük hiánya, másrészt az a tény okozza, hogy a háborús helyzet miatt i. sz. 136-ban egy időre közös igazgatást vezettek be a két tartományban, és kérdés, hogy ez a katonai téglák elterjedését mennyire befolyásolta. Végül 214-ben éppen az a terület került át Superiortól Inferiorhoz, amelyiknek a hovatartozása •— mint látni fogjuk — vitatható. Ezért a kérdéses limes-szakaszon előkerült téglabélyegek csak akkor használhatók fel, ha a keltezésük független a határrendezéstől. A Dunakanyar hovatartozásának a megállapításánál segítene a katonai diplomákon alapuló csapatdiszlokáció. Ennek sarkalatos pontja azonban éppen a Ciipi — Ulcisia Castra körzetében feltételezett határ. Ez a határvonal pedig megkérdőjelezhető, mert nem egyezik az egyetlen korabeli forrásnak, Ptolemaiosnak a leírásával. A szerző adatait azonban — a lát­szólagos tévedései miatt a kutatók félreértették, elvetették vagy nem vettek róla tudomást. A tanulmányban azt bizonyítom, hogy Ptolemaios leírása ellentmondás­mentesen értelmezhető. Ptolemaios Superior és Inferior határát fokadatokkal az A.rrabo folyó tor­kolatánál jelzi. Amikor a szerző a tartomány Duna-parti városait sorolja fel, akkor Superior települései között utolsóként mégis Brigetiot, az első inferiori település­ként pedig Curtat nevezi meg, majd Solvát és Cirpit említi ugyancsak Vannonia hiferiorban. Ha a határ valóban a Rába torkolatánál lett volna, akkor Brigetio nem tartozhatott volna Pannónia Superiorhoz. Ez olyan nyilvánvalóan ellentét­ben áll Ptolemaios leírásával, hogy ekkora tévedés a szerzőtől aligha tételezhető fel. A megoldásra a fokadatok vezetnek. A Rába-torkolatot meghatározó széles­ségi és hosszúsági fokok megyegyeznek Brigetio fckadataival, de megegyeznek a Brigetioval átellenben, a Duna túlsó partján fekvő Celsmantia fckadataival is. Ez azt jelenti, hogy Ptolemaios a Rába totkolatot és Brigetio körzetét azonosnak vette. Ugyanez történt a határleírásnál is. Nemcsak Brigetio és a Rába-toikolat „csúszott össze", hanem az általuk jelzett provinciahatár is. Tehát Ptolemaios leírásában nincs ellentmondás; a határleírás a mai Szőny körzetére, Brigetiotól 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom