Folia archeologica 35.
Mojzsis Dóra: XVI-XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi lelet-anyagból:
208 iMojzsis DÓRA AZ ÁBRÁZOLÁSOK TANULSÁGAI A korabeli ábrázolásokon is gyakran megjelennek — a női viselet kiegészítő részeként — a párták és egyéb fejdíszek. Azonban ezek formája, szerkezete — pl. a fametszeteken — általában eléggé elnagyolt, s így sokszor — a részleteket mellőző ábrázolások alapján — az egyes pártatípusokra csak következtethetünk. 56 Viszonylag jól megfigyelhetjük a párta felépítését egy XVII. századi magyar festményen, ahol a tarkó fölött szalaggal megkötött pártát gyöngyök és ékköves boglárok díszítik. 5 7 A gyöngyös-bogiáros párták egy remekmívű darabjával találkozhatunk egy, a XVI. század végéről származó spanyol festményrészleten, amelyik fiatal lányt ábrázol. 5 8 A hátul fonatokba feltűzött hajat a pártán kívül virágkoszorú is díszíti. A tokba foglalt ékkövekkel és igazgyöngyökkel ékesített párta alapját valószínűleg aranyból készült abroncs képezi, amelyre — mint már korábban említettük Radvánszky is utalt. 5 9 Egy 1600-ból származó magyar fametszeten talán a forrásokban is sokszor emlegetett, fiatal lányok által viselt „koronka" nevű fejdíszt ábrázolták, 6 0 melynek formájáról Apor Péter leírásából értesülhetünk; 6 1 egy XVII. századi magyar vízfestményen pedig valószínűleg az asszonyok kontypártája és az ún. „homlokelő" látható. 6 2 Ez utóbbi többnyire vékony, fátyolszerű anyagból készült, és — nevének megfelelően — a homlok nagy részét, kb. a szemöldök vonaláig eltakarta. 6 3 A reneszánsz festmények nőalakjainak saját, illetve vendégfonatokkal díszített hajviseletét pontos, jól felismerhető ábrázolásokon láthatjuk, mint pl. a már említett 7. ábra 1—4. képén, 6 4 továbbá Mátyás királyunk feleségének, Áragóniai Beatrixnek — a II. világháborúban elpusztult — márványdomborművén. 65 Ez utóbbi ábrázoláson a rövid, fürtös-csigás hajon helyezkedik el a szalaggal átfont fejdísz. Szintén a fonatos fejdíszek egyik példájával találkozhatunk egy 1520-ból származó oltárképen, ahol Szt. Borbálát többszörös fonatban feltűzött hajjal ábrázolták. A fonatokat valószínűleg selyemből sodort, gyöngyökkel díszített műhajfonat keretezi. 8 6 5 8 Négy, 1600-ban készült fametszetet említünk itt meg, amelyek előkelő hajadonokat ábrázolnak: Magyar művelődéstörténet. (Budapest é.n.) III. 312—313., 378—379. 5 7 S^endrei J., A magyar viselet történeti fejlődése. (Budapest 1905) 96. kép. A festményt közölte Horváth В., i. m. 5. ábra. 5 8 Sronková , O., Die Mode von der Renaissance bis zum Rokoko. (Prague 1959) 94. 5 9 L. 55. j. 6 0 Magyar művelődéstört. III. 312. 6 1 „A főleányoknak az fejin a nyakszirton feljül, az tetejeken kevéssé alol, hat csontból szőrrel erősen megkötött koronaforma, jóféle gyönggyel megrakott vagy klárissal, az kitől mint tölt ki, magas csúpos, hátrafüggő koronájok volt." Apor P., Metamorphosis Transylvaniae. (Bukarest 1978) 54—55. 6 2 Magyar művelődéstört. III. 330. 6 3 Kornis Dóra nászruhája (1567): „Két gyöngyös homlokelő." Régi magyar nyelvemlékek. II. 198.; Csúzy Magdolna nászruhája (1549): „Egy főkötő, mind homlok élőstül". Uo. 65—66. 11 4 7. ábra 1 : Sachs, H., Die Frau in der Renaissance. (Leipzig 1970) 16. kép.; 7. ábra 2: Uo. 51. kép.; 7. ábra 3 : Uo. 93. kép.; 7. ábra 4: Uo. 4. kép. 8 5 Uo. 14. kép. e r' Sronková, O., i. m. 23.
