Folia archeologica 35.

Mojzsis Dóra: XVI-XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi lelet-anyagból:

206 iMojzsis DÓRA В) Díszítési módjuk és alapanyaguk szerint a következő főbb pártatípusokat különíthetjük el а XVI—XVII. században: 1) Féms^áldis^es párták Általában virágszirom-alakban felvarrt, ezüst- vagy bronzspirálból kialakított mintával készültek, sokszor csipkével, esetleg kis selyemmasnikkal díszítve. Ebbe a típusba tartozik a nagylózsi 10. sír pártája és pl. a kaszaperiek is.

4

9 2) Gyöngyös, illetve gyöngyös-bogiáros párták Ez volt a legdíszesebb típus, s egyben a legkésőbbi változat, amely a XVI— XVII. században élte virágkorát; ahogyan ezt a forrásadatok is bizonyítják. A zománcos vagy drágaköves boglárokkal, gyöngyökkel sűrűn díszített pártákat az előkelő, gazdag főnemesi családok hölgyei viselték,

5

0 szerényebb változatai a köznemesi viselet kedvelt kiegészítői voltak. Ide sorolhatjuk a lózsi 21. sír pártáját, valamint a boldvai, csengeri, debreceni, küküllővári, vámosatyai, illetve a szerényebb kivitelű tiszaörvényi és szadai pártákat.

5

1 3) Féms^áldís^es-gyötigyös párták Hurkolt vagy fonott — sokszor szövésmintát utánzó — fémszálakkal, apró színes gyöngyökkel, flitterekkel díszítették, s szélükre általában islógokat varrtak. Legegyszerűbb változatuk a lózsi 21. sír hurkos pártája. Díszesebbek a K/2; K/7, és K/9, sír pártái, az analógiák közül pedig a balatonszőlősi, lászlófalvi, Kecskemét környéki és a talán Bükről származó párták.

5

2 4) Vendéghajfonatos fejdíszek Reneszánsz előképekre vezethetők vissza. Hajból vagy szorosra tekert selyemből készültek, fémszáldíszes szalagokkal körbetekerve. Pártával, fátyollal kombinálva viselték. Ilyen fejdíszre utalnak a lózsi 8. és 19. sír leletei, valamint a Boldván, Gyulafehérváron és a Miskolc — avasi templomban előkerült darabok.

58 A felsoroltakon kívül a források említik még az ún. „olasz pártákat" — melyeknek szerkezetéről sajnos nem sokat tudunk; valamint az „udvarló párták"-at, melyeket az előkelő asszonyok udvarában élő, ott nevelkedő hajadonok viseltek. Ezek hasonlóak lehettek a felsoroltak közül a gyöngyös-bogiáros pártákhoz.

5

4 A párták alapja lehetett: háncs vagy más növényi anyag, bőr, szőr; erre került egy bársonyból, atlaszból, keményebb szövetből vagy színes pántlikából készült bevonat, melyre felvarrták a díszítő elemeket. Ritkábban fordult elő, hogy a párták 4

9 L. 29. j. 5

0 L. 27. j.; Szintén a főúri viselet fejdíszei közé sorolhatjuk a forrásokban sűrűn emlegetett „koronkákat", „hajnyomtatókat", „kopétokat" is. 5

1 L. 21—26. j. 5

2 L. 31—32., 37—38. j. 5

3 L. 12—14. j. 5

4 Pl. Ruszkai Dobó Ferenc 1602-ből származó végrendeletében említenek olasz pártákat is: Radváns^ky В., i. m. III. 207.; Udvarló pártákkal találkozhatunk többek között Thököly Mária hozományjegyzékében (1643): „Négy udvarló párta, szederjes bársonyon csinált, vagyon rajtok arany boglár 44. Mindenik bogláron egy-egy öreg gyöngyszem. Azon kívül vagyon rajtok gyöngyszem 336." Kadváns^ky В., i. m. II. 286.