Folia archeologica 35.

Mojzsis Dóra: XVI-XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi lelet-anyagból:

204 iMojzsis DÓRA véletlen ugyanis, hogy az asszonyok ingóságai között rengeteg pártát sorolnak fel a hozománylisták és a hagyatéki leltárak, melyekben „konty körül való", illetve „konty tetejére" vagy „konty kerület"-re szolgáló pártákat említenek és írnak le.

4

3 Erre a jelenségre nem lehet kielégítő magyarázat az, hogy ezeket mind leánykorukból őrizték volna meg az asszonyok ! A XVII. századot követően már csak elvétve találkozhatunk az általában tenyérnyi széles és hátul nyitott kontypártával, melynek leírását Radvánszkytól tudhatjuk meg, akinek a családjában megőriztek egy ilyen régi pártát: ,,. . .ez egy középen üres, széles körnek kb. egy barmadát képezi, középen 95 mm széles, végei felé 80 mm-re elvékonyodó sárga vont aranyból szabatott, melyre egyenletesen beosztott, öt zománczos boglárt varrtak; szegélyét 15 mm széles, arany fonálból kötött csipke képezi, külső és belső szélére azonkívül áttört művű, 30 mm széles ezüst csipkézetet alkalmaztak, és a két végén levő ezüst karika kapocs segélyével erősítettek a hajhoz."

4

4 A leírtak alapján elképzelhető, hogy a nagylózsi 10. sírban talált fejdísz is kontypárta szerepet töltött be. A lányok az abroncsszerű, ún. „karika-pártát" viselték a fejtetőn — mondja Radvánszky —; s ez lényegében csak keskenyebb kivitelével különbözött a kontypártától: „. . . egy 2—4 cm széles, kemény szövetből, szőrből vagy bőrből készült abroncs, melyet bársonnyal, atlasszal és más drága szövettel vontak be, hogy a rajta levő gyöngyök, drágaköves boglárok vagy arany pillangók annál mutatósabbak legyenek."

4

5 A pillangós pártadíszeket egyébként az asszonyok is viselték, ahogy ezt pl. egy, a mi nagylózsi leletanyagunkat közvetlenül is érintő okleveles adat is bizonyítja: ez Viczay Jánosné 1681-ben kelt hagyatéka, amelyben pártára való pillangók is szerepelnek.

4

0 A kontypárták előfordulásai után a következőkben a pártáknak a forrásokban leggyakrabban előforduló megjelöléseit soroljuk fel; melyek egyben azt is bizonyítják, hogy a lányok nemcsak a fejtetőn viselhették a pártát: homlok-párta, udvarló párta, mindennapi párta, viselő párta (tehát mást hordtak hétköznap és mást ünnepi alkalmakkor), szemöldök párta, előpárta stb.

47 Az előpártáról írja Radvánszky, hogy ez „egy fél karika párta lehetett, melyet a homlok felett viseltek a lányok."

4

8 4

3 Pl. Illyésházy Katalin öltözékeinek leltárából (1660): „Konty körül való, 12 boglárból álló, benne gyémánt 14, gyöngy 77." Radvánszky В., i. m. II. 355.; Csáky Krisztina hozományából (1669): „Egy gyémántos konty kerület, szív formára, 43 gyémánt benne". Tört.Tár 1880 584—588. 4

4 Radváns

Zky В., i. m. II. 229. 4

5 Uo. 4. 4

6 Uo. 363.; Sárospatakról is ismerünk pl. ezüstpillangókkal díszített pártát, melyet egy kislány viselt. V. Ember M., i. m. (1968) 181., 119—120. ábra. 4

7 Hradovay L., Arch.Ért. 38(1918—19) 112—125., I.: „Egy rubintos homlokpárta, melyben volt boglár tizenegy." Illyésházy Katalin öltözeteinek leltárából (1661): „Mindennapi gyöngyös párta." Radvánszky В., i. m. II. 335—337.; Szegedi Gáborné kelengyéjéből (1716): „Egy jóféle gyönggyel s veres klárissal fűzött szemöldök-párta". Tört.Tár 1903. 506. 4

8 Radvánszky В., i. m. II. 231.