Folia archeologica 35.

Mojzsis Dóra: XVI-XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi lelet-anyagból:

192 iMojzsis DÓRA körbetekerten díszítő (ezüstszálas) szalag (5. ábra 1—2), illetve a homlok felett viselt (hurkos) párta részletei maradtak meg. Ez utóbbit bársonyszalagra felvarrt textilmintára emlékeztető, ezüstszállal átszőtt fonalból kialakított hurkolt mintákkal díszítették. Sz.: 2,5 cm, h.: 35 cm (6. ábra 1 ). A szalag alapja selyembársony, rajta paszomántszerűen szövött pánt, melynek mintáját ezüsttel átszőtt selyemszál-hurkok alkotják. Sz.: 1,6 cm; h.: 43 cm (kiegészítve!). Akétfejdíszt — asírelhelyezkedése

1

5ésazemlített analógiák alapján a XVI. századra keltezhetjük. Ekkor — és a XVII. században is — tovább él és igen kedvelt a reneszánszkori vendéghajfonatos fejdísz, amelyet pártával, fátyollal kombinálva viseltek a lányok és az asszonyok egyaránt. A fonatok elhelyezkedéséről, viselésük módjáról az ábrázolások adnak képet (7. ábra 1—4). 4) Aranyszálas szövött szalag A szentélyben, az oltár É.-i oldalán — tehát a templom legelőkelőbb helyén! — feltárt 8. sírból származik. E kislány eltemetésekor egy felnőtt váz sírgödrének Ny-i felét vágták át; feltehetően a XVI. században. Ezt támasztja alá az is, hogy az oltár előtt felszedett téglapadló alatti törmelékből egy 1572-es Miksa (1564—76) ezüstdenár (CNH III. 94.) került elő. E törmelék alatt, —0,3 —0,4 m mélységben ÉNy felé erősen lejtve előkerült a töredezett, megsüllyedt és később agyaggal javított — 1570 utáni — keresztbélyeges téglapadló, amely közvetlenül a kislány sírja fölött is megtalálható volt.

1

6 A váz koponyájának felső részén, körben helyezkedett el az arany szállal átszőtt szalag, mely a 19. sír ezüstszálas szalagjához hasonló; csak díszesebb kivitelben. Funkciója is ugyanaz lehetett: szintén vendéghajfonatok átkötésére szolgálhatott

1

7 (8. ábra 2). A szalag szerkezetét kettős szövött szálak hálója alkotja; felül 3 szálat fontak össze. A paszomántos technikával szövött aranyszálas pántot selyembársony alapra varrták rá. A szalag közepén fekvő S-alakú díszítőcsík fut végig, amelyet utólag fűztek bele az alapmintába. (Restaurálta Tóth Márta.) A fejdísz szövetszerkezete nagyon hasonlít a Boldván talált hajfonatdíszítő szalaghoz (8. ábra 1), illetve egy Losoncról származó, aranyfonálból vert csipke egyik díszítő motívumához.

1

8 Ezen párhuzamok, valamint a már említett régészeti adalékok alapján tehát az aranyszálas szalagot a XVI. század 2. felére keltezhetjük. (Sz.: 2 cm, h.: 46 cm.) 5) Piros ékköves, gyöngyös párta A XIX. századi kriptafal alatt elhelyezkedő 21. sírból származik, melyet — az omlásveszély miatt — csak félig lehetett feltárni. Valószínűleg metszette a XVI—XVII. századi karzatpillér-alap alatt fekvő sírt; de ez — a kriptafal miatt — nem volt igazolható.

1

9 1

5 Kutatási dokumentáció 69—70. 1

6 Uo. 36., 51. 1

7 L. 12—14. j. 1

8 V. Ember M., Régi textíliák. (Budapest 1980) 67. kép. 1

9 Kutatási dokumentáció 3., 50., 70—71. (A pártát Tóth Márta restaurálta, a rekonstrukciós rajzot Pisch Ildikó készítette.)