Folia archeologica 35.

Mojzsis Dóra: XVI-XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi lelet-anyagból:

FOLIA ARCIIAEOLOGICA XXXV. 1984. BUDAPEST XVI —XVII. SZÁZADI N Ö

I FEJDÍSZEK A NAGYLÓZSI LELETANYAGBÓL M О J Z S I S Dóra A leletanyag — amelynek teljes feldolgozására doktori disszertációban került sor — a Győr-Sopron megyei Nagylózs község Szent Istvánról elnevezett egykori plébániatemplomából származik. A templom Árpád-kori eredetű, majd később, az évszázadok során többször is átépítették — ahogyan azt az 1966-ban, majd 1977-ben lefolytatott kutatások megállapították.

1 1977-ben került sor a templom teljes régészeti feltárására, melynek során a belsőben a sírokat mindenütt az egyértelmű altalajig feltárták. Ugyanekkor a templom körüli temető 11 sírja is feltárásra, illetve kibontásra került a templom D-i oldalán.

2 Ezekből a sírokból került elő az a XVI—XVII. századi leletanyag, amelynek közlésre való átengedéséért az ásatás vezetőjének, Feld Istvánnak ezúton mondok köszönetet. A lózsi templom kegyurai és egyben a falu (illetve a XV—XVII. században jelentős mezőváros) birtokosai az Osl-nemzetségből származó Lózsi- és Viczaycsaládok voltak.

3 A Lózsi-család 1437-ben kihalt, s ettől kezdve a Viczayak váltak a helység szinte kizárólagos birtokosaivá.

4 A templombelsőben feltárt sírok leletanyaga is a Viczay-családdal hozható kapcsolatba, akik a XVI—XVII. században még Lózsban temetkeztek. Később — miután összeházasodtak a Héderváriakkal — már Héderváron helyezték örök nyugalomra családtagjaikat.

5 A templom körül feltárt külső 11 sír (a továbbiakban К/. . .-jelzéssel!) más, az adott időszakban Lózson élő nemesi családokkal hozható összefüggésbe (ilyenek voltak pl. a Marótiak); minden bizonnyal ők temetkeztek a templom melletti „előkelő" helyeken." 1 Dávid Ferenc és Czeglédy Ilona végzett kutatásokat 1966-ban a nagylózsi temetőkápolnában. Kutatási jelentés az OMF irattárában. 2 A románkori templomról részletesen: Feld I., Művéd. 24(1980) 65—75., az építéstörténetre: Ua., SSz 35(1981) 289—313., a kutatásra: Kutatási dokumentáció a MNM Adattárában. 3 Fejér Gy., Codex diplomaticus. (Pest 1823—35) VII. 57—58.; S^entpétery ]., Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. (Budapest 1938) II. 176. 4 A család- és falutörténetre: Belit^ky ]., Sopron vármegye története. I. (Budapest 1938); Mollay K., Sopron vm. vázlatos története. In: Sopron és környéke műemlékei. (Budapest 1956); Nagy /., Sopron vm. története. Oklevéltár I—II. (Sopron 1889—1891); Soós I., Ósi Sopron megyei nemzetségek. (Sopron 1944); Ua., SSz 1(1937) 259—279.; Nagy I., Magyarország családai. (Pest 1865) XII. 172—175. 5 Soós L, i. m. 175. e Lózson lakó nemesi családok 1598-ban pl.: Кару, Kerecsen, Madaras, Vághv. Soós I.

y m. (1944) 215.