Folia archeologica 35.

Parádi Nándor: A besztercebányai kályhacsempék lelőhelyéről

BESZTERCEBÁNYAI KÁLYHACSEMPÉK 181 pék 1894-ben a kertnek az Alsó utcai épülethez közelebb eső részén, a mai helyszínt figyelembe véve, a mai Malinovského és Kuzmányho ulica közti, mintegy 60—70 m hosszúságú területnek a közepetáján, vagy attól kissé D-ebbre, a Kuzmányho ulica felőli részén kerültek felszínre (2. ábra, a kereszttel jelölt részen.)

1

7 Az elmondottak alapján a kályhacsempék Iparművészeti-, és nem sokkal később a Nemzeti Múzeumba kerülése a következőképpen mehetett végbe: A városi csatornázási munkák során az Alsó utca 49. sz. ház kertjében talált kályhacsempékhez leghamarabb és legkönnyebben Cidic E., a csatornázási munkák mérnöke, és Bothár S. városi orvos, a ház és a hozzátartozó kert tulajdonosa juthatott hozzá. Ügy látszik, hogy az előkerült csempéken megosztoztak: Cidic E. a 6 legépebbet választotta ki, köztük a Szt. Borbála és a dudás bohóc alakosat is, amelyekből csak 1—1 darabot találtak. A többi csempe, köztük a Szt. Pál, Szt. Katalin alakos és a gránátalmás, amelyekből ugyancsak 1—1 ép darab volt, a töredékekkel együtt Bothár S. birtokába kerültek. Bothár S. a hozzá került csempék egy részét Krausz Tivadar besztercebányai fényképésszel lefényképeztette. A körülvágott képeket kartontáblára állították össze és felragasztották. Két azonos elrendezésű táblát készítettek, különbség csupán a csempék alatti szövegben volt. Az egyiket Thomka Gy. — Bothár S. eladási szándékát tudató levéllel együtt — az Iparművészeti Múzeum igazgatójának küldte el, a másikat valószínűleg Cidic E. a csempék eladásakor adta át a Nemzeti Múzeumnak. Cidic E. az általa kiválogatott 6 darabot mintegy másfél hónappal később adta el a Nemzeti Múzeum Régiségtárának. Ebben közrejátszhatott az is, hogy az Iparművészeti Múzeum 80 forintért vásárolta meg Bothár S. anyagát. Valószínűleg ez a körülmény indította Cidic E.-t a nála levő 6 kályhacsempe eladására. A Nemzeti Múzeum részéről fizetett 90 forint méltányos összeg volt értük. * A leletanyagból, már felszínre kerülésüktől kezdve, arra következtettek, hogy Besztercebányán jelentős kályhacsempe-készítő műhely működött.

1

8 A csempék kivitele, művészi színvonala is ezt támasztotta alá: Az elkészítésükhöz szükséges pozitívot igen jó képességű, a gótikus faszobrászatban jártas művész faragta. A kályhacsempék mestere is a készítés technikai fogásait jól ismerte. Ezt tanúsítják — többek között — a gótikus fülkés csempék, amelyeknél a fülke építészeti keretébe különböző nyomódúcok (cserép-negatívok) alakjait (pl. Szt. János, Katalin) építették be, vagy a dudás-bohóc csempe, amelynél alakos díszítésű dongás hátát egy másik nyomódúcból nyomott, áttört mérműves előlappal építették egybe.

1

0 A csempéken megfigyelhető jelenségek; mázatlan, részben engobos, belső oldalukon nem kormos felületük, több csempe előlapján észlelhető, készítésükkor keletkezett keskeny hézag, egy részük töredékes, összetört állapota, mind arra 1

7 A terület mai állapota arra utal, hogy a Kuzmányho ulicai épület építésekor az Alsó utca felé emelkedő terepen, a telek Alsó utca felé eső határáig kisebb szintsüllyesztést végeztek. Itt alacsony támfal húzódik, ráépített kerítéssel. 1

8 Az előkerült leletanyagból már Bothár S. és Thomka Gy. is kályhás-fazekasműhelyre következtetett. .V. Cserey, fi., FA 25(1975) 208. 1

9 Parádi, N.. FA 9(1957) 180—181.