Folia archeologica 35.

Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)

158 KUBINYI ANDRÁS nak a lehetőségét sem, hogy a magyar udvarban is ismerték a rex imago dei és a vele rokon rex vicarius Christi tételt, és ez jól beillett a Bizáncból érkezett III. Béla szemléletébe, így került az Isten báránya a pecsétre. Azonban ez is további kutatást igénylő feltevés. Végül még egy lehetőséget sem zárhatunk ki. Az I. András és leírása szerint a Salamon idézőpecsétek nem voltak egyedi darabok, hiszen a képet és feliratot együtt öntötték, azaz valószínűleg egy időben egyszerre több pristaldus is kiszállhatott egyforma billoggal idézni, mint ahogy másképp nem is tudnánk elképzelni. A mi billogunk azonban egyedi darab volt, ahol a pecsétkép és a felirat ugyan egymással összefüggésben készült (a szóelválasztó szerepű bárányláb belelógása a felirat számára hagyott perembe), a feliratot azonban nem öntötték, hanem vésték. A billog tehát egyedi darab volt, vagy egy különleges ügy alkalmára készült, vagy pedig — noha gyakrabban használták — mégis csak rendkívül jelentős, de ritkábban bekövetkezendő ügyeknél vették igénybe. Ez utóbbi a valószínűbb, ugyanis háta az András-billoghoz hasonlóan simára dörzsölődött, tehát nem egyszer használták. Ha tehát nem a királyi, ill. a kúria szokott idézőpecséte volt az Adalbert-billog, mint ahogy tényleg nem volt az, akkor lehetséges, hogy a Krisztus-szimbólum épp a különlegesen fontos alkalom, illetőleg alkalmak miatt került a pecsétre.