Folia archeologica 35.

Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)

148 KUBINYI ANDRÁS nus.

3

8) Ha ez a feltevés helytálló, „Adalbert" király neve alatt négy Béla királyunk bármelyike rejtőzhet. Ezért az alábbiakban egybevetjük az Adalbert pecsét betűformáit II. Béla és III. Béla nagypecséteiével, továbbá, mivel II. Bélának bullája nem maradt, fiának, II. Gézának, ill. III. Bélának a bulláin olvasható betűkkel. IV. Béla trónralépésekor (1235) már egészen más betűformák uralkodtak, így az ő esetében csak ifjabb királyi minőségében alkalmazott pecsétjével hasonlítjuk össze az Adalbert-pecsétet. (Ifjabb királyi minőségében kiadott oklevelek 1220-tól maradtak fenn.

3

9) Táblázatban állítottuk össze az idézett pecsétek betűit: 1. II. Béla, 2. II. Géza bullája, 3. III. Béla, 4. III. Béla bullája, 5. IV. Béla mint ifjabb király, 6. „Adalbert" király (4. ábra). A táblázat világosan mutatja, hogy teljes hasonlóság nincs, bizonyos betűk a III. Béla pecsétekére látszanak utalni, de a legjobban Béla ifjabb király pecsétjének betűi felelnek meg „Adalbert" királyénak. Hasonló betűk előfordulnak a korabeli királyi okleveleken is, mégis Imre és II. András pecsétjein inkább a koragótikus formájú betűk dominálnak. Fennek alapján Béla ifjabb királyhoz lenne tehát köthető az Adalbert-pecsét? Ez ugyan nem zárható ki, azonban valamennyi betűnknek van XII. századi analógiája, és noha az ifjabb király pecsétje betűihez hasonlót apja pecsétei közt is találunk, mivel Béla közismerten nagyapját akarta utánozni,

4

0 ezért ez nem zárható ki a felirat betűi esetében sem. Epigráfiailag ezért az Adalbert-pecsétet a XII. sz. utolsó és a XIII. sz. első negyede közé helyezzük. Ez derül ki akkor is, ha az Adalbert-pecsétet összehasonlítjuk Kolba Judit kéziratos, Árpád-kori epigráfiával foglalkozó munkájának betűtábláival is.

4

1 Ha az Adalbert-pecsét betűi még a leginkább Béla ifjabb király pecsétje betűivel vethetők össze, a már több ízben említett egyelőre analógiamentes В betűhöz III. Béla 1178-ban téglába vésett oklevelében találjuk meg a leginkább hasonlót. Egyébként а XII. sz. vége többi kőbe, ill. téglába vésett epigráfiai emlékei is sok hasonlóságot mutatnak pecsétünkkel.

4

2 A felirat elemzése alapján tehát a legvalószínűbben III. Béla, vagy unokája, IV. Béla ifjabb király azonosítható „Adalbert" királlyal. IV. Béla királysága idejére azonban nem csupán epigráfiai okokból nem tehetjük pecsétünk keletkezését. Tekintve, hogy idézőpecséttel a pristaldusok idéztek, az 1231-es aranybullamegerősítés viszont korlátozta tevékenységüket,

4

3 ezért nem nagyon valószínű, hogy 1231 után királyi idézőpecséttel, nem pedig oklevéllel idéztek volna. így azt biztosnak állíthatjuk, hogy pecsétünk 1231 előtt keletkezett. Pecsétünk ikonográfiája talán még a feliratnál is nehezebben oldható problémákat vet fel. Nos, itt a döntő a következő. A pecsét célja az, hogy ábrázolásával 3

8 A garamszentbenedeki alapítólevélben (1075) így nevezi magát: Ego Magnus, qui et Geisa. Utoljára kiadta: Codex diplomaticus et epistolatis Slovaciae. I. (Bratislavae 1971) 54. (A továbbiakban: Cod. Slov.) 3

9 S^entpétery I., i. m. I. 567. sz. 4

0 Hóman В.—S^ekfíi Gy., Magyar történet. I.

2 (Budapest 1935) 502. 4

1 Kolba /., Árpád- és Anjou-kori írástörténetünk latinbetűs régészeti emlékei. Egyetemi szakdolgozat. Köszönöm Kolba Juditnak, hogy betűtábláiba betekinthettem. 4

2 Mendöl T., In: Magyar művelődéstörténet. I. (Budapest é. n.) 194.; Utolsó közlése: H. Kolba ]., FA 14(1962) XIX. t. 1. L. még uo. 115. (betűtáblázat). 4

3 Vö. Hajnik I., A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. (Budapest 1899) 188—189.; Knmorovit

ç L. В., A magyar pecséthasználat . . . 42—43.