Folia archeologica 34.

Éva Garam: A zsámboki koraavar sírokról

A ZSÁMBOKI KORAAVAR SÍROKRÓL A Magyar Nemzeti Múzeum Népvándorlás kori Gyűjteménye eddig közöletlen, vagy csak részben és nehezen hozzáférhető helyen közölt arany tárgyait és leletegyütteseit a Nemzeti Múzeum Évkönyve, a Folia Archaeologica hasábjain teszem közzé. A zsámboki sírokról írott közleményem a harmadik ebben a sorozatban. A zsámboki sírok leletei 1924-ben kerültek be a Nemzeti Múzeumba, és jelentős részüket Fettich Nándor már 1926-ban közölte.

2 A két fegyveres sír és mellékleteik nem ásatás során láttak napvilágot. Az 1. sírban hiányos arany fülbevaló, sima ezüstlemezes övveretek, egyenes, egyélű, keresztvas nélküli vaskard, a kard tokjának és ,P' alakú felkötő füleinek préselt aranylemez veretei, tegez száj-veret és vas nyílhegyek voltak, azaz a lelet nagyrésze a múzeumba került. A 2. sir övdíszeit ezüstlemezből préselték, erősen aranyozva. Az egyenes, kétélű vaskard veretei és ,P' alakú felkötő fülei sima ezüstlemezből készültek. A két fegyveres sír, amelyeknek pontos leírását, fotóit, a kardok rekonstrukciós rajzait e cikkben is közlöm, szerves tartozéka annak a Szegvár-sápoldali horizontnak, amelyről legutóbb a témát kimerítő részletességgel Bóna István írt.« A zsámboki sírokat, amelyekben korai típusú ,P' felkötős kardok, íj, tegez és veretes övek voltak, pénzzel keltezett analógiák alapján (SzegvárSápoldal, Kiszombor, Szentendre) az avar kor legkorábbi temetkezései közé sorolhatjuk. A koraavar kori aranyveretes kardok közül a zsámboki került elő a Kárpátmedencében legészakabbra. Ezek a sírok azonban nem egyedülálló gazdagságúak ezen a területen. A Zsámbokkal szomszédos Dány község határában aranyveretes övvel ellátott halott sírja került napvilágra. A kettőspajzs alakú övvereteket tagma díszíti, ugyanúgy, mint azt a kisszíjvéget, amelyet a Hatvan melletti Boldog-pusztán, szintén Zsámbok határában találtak. Zsámbok, Dány és Boldog a Zagyva és Galga völgyében Ny—K-i vonalban egymás melletti lelőhelyek. Arany öv- és kardveretes fegyveres sírjaik összefüggenek, és egyben meghúzzák a Duna—Tisza köze koraavar megszállásának északi határvonalát. Ettől a vonaltól északabbra, amely vonal ezen a területen egyben a Csörsz-árok nyomvonala is, korai avar lelőhelyet nem ismerünk. Ezek a lelőhelyek és a velük egyvonalban К felé található Tarnaméra koraavar kori leletegyüttese jól mutatják, hogy az avar honfoglalás a Tisza és mellékfolyói völgyében a hegyek lábáig terjedt.

2~~

:i

0