Folia archeologica 34.

Mesterházy Károly: Régészeti adat kulcs szavunk eredetéhez

KULCS SZAVUNK EREDETÉHEZ 159 2. ábra T-kulcs Pomáz—Klisszáról Abb. 2. T-Schlüssel aus Pomáz—Kiissza A IX—X. századra keltezhető darabok közül megemlíthetjük a mikulcicei és libicei kulcsokat.

7 Ritkán Lengyelországban is előfordulnak (Opole, Gdansk, Gniezno, Giecz).

8 Egy késő középkori T kulcsot Pomáz—Klisszáról is ismerünk (2. ábra).

9 A T kulcshoz hasonló, de egyik oldalukon kampós kulcsok elterjedése azonos a T kulcsokéval.

1

0 7 Klíma, В., Zamecnická prácc staromoravskych kovárü v Mikulcicích. — Schlosserarbeit der großmährischen Schmiede in Mikulcice. Studie AÚCSAV v Brne Y11I 3. (Praha 1980) 47., 22. ábra.; Großmähren. Ausstellung der Tschechoslowakischen Akad. d. Wiss. in Berlin. (Berlin 1968) 65. ábra. s C^erska, В., Zelazne klucze, klódki i czesci zamkóv z grodu wczesnosredniowiecznego na Ostrowku w Opolu. Wiad.Arch. 37(1972) 55—71., 58. ábra 4 с. és 64. 0 A tárgyat Parádi Nándor szívességéből közölhetem. Kerek metszetű szára 18,2 cm hosszú. Felső vége csavart és karikába van hajlítva. MNM Itsz.: 60.17.190.C. 1

0 Hruby, V., Klice z doby hradistni na Morave. CM M 43(1958) 49—63.; Klima, В., i. m. 19 21. ábra.; Rybakov, В. A., Remeslo drevnej Rusi. (Moskva 1948) 218. A 179. oldalon T kulcsokra emlékeztető fenékbélyegeket mutat be.; Corpus arch. Quellen ... I. 5/5 lh., II. 50/148., lh., 56/152. lh., III. 80/34. lh.; Va^arova, Z„ Slavjane juznee Dunaja v konce VI—

XI. vekach. In: Rapports du III

e Congrès International d'archéologie Slave. II. (Bratislava 1979) 479—493.; Ua., Slavjani i prabälgari po danni na nekropolite ot VI

—XI. v. na territorijata na Bälgarija. (Sofia 1976) 335.; Borkovsky

, I., Levy Hradec, najstaríí sidlo Premyslovcù. — Levy Hradec, der älteste Sitz der Premyslidcn. (Praha 1965) 35. ábra.; Hampel, /., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. I—III. (Braunschweig 1905) I. 121., 255. ábra, II. 177: Keszthely-