Folia archeologica 33.
Attila Kiss: A Szeged-nagyszéksósi és apahidai fejedelmi sírok aranyveretes csészéi
A SZEGED — NAG YSZÉKSÓSI ÉS APA HI DAI FEJEDELMI SÍROK ARANYVERETES CSÉSZÉI A Szeged —- nagyszéksósi, az V. sz. első felére keltezhető, hun fejedelmi sír — máglya-lelet —- leleteinek a tárgyak használati jellege (funkció) szerinti meghatározása és ezt követően rekonstrukciója még nem fejeződött be. Jelen munka a Kárpát-medencei V—VI. századi, nemesfémből készült csészék (Szilágysomlyó, Szeged-Nagyszéksós, Budapest-Aquincum) alapján annak a facsészének aranyveretes rekonstrukcióit tartalmazza, amihez hasonlóból 448 nyarán Priskos rhétor Attilát, ill. vendégeit inni láthatta. A rekonstrukciók eredményeként megállapítható, hogy a Szeged-nagyszéksósi lelet — az elektron csészékkel együtt —- 4 vagy 5, esetleg 6 csészét tartalmazott. Attilához a gepida udvart nemcsak a hatalmi függőségi viszony, hanem rokoni kapcsolat is fűzte, ti. Attila egyik fia, Giesmos, Ardarikh gepida király egyik lányát vette feleségül. így nem meglepő, hogy a hun királyi udvart utánzó germán királyi udvarok, köztük a gepida udvar pompáját is visszatükröző, az V. század II. felében eltemetett apahidai I. és II. gepida fejedelmi sírok néhány lelete alapján megállapítható volt, hogy mindkét sír tartalmazott egy-egy aranyveretes facsészét. Az apahidai I. sírban talált aranypántokat a régészeti kutatás elpusztult üvegedény vereteként értékelte. A most bemutatott rekonstrukció ezt a véleményt erősíti meg. Az apahidai rekonstrukciók alapján megállapítható, hogy mindkét apahidai fejedelmi sírban 2-2 aranyveretes (üveg és fa) edény volt. így megnövekedett azoknak a szálaknak a száma, melyek a két apahidai gepida fejedelmi sírt egymáshoz és a hunkori kultúrához kapcsolták. * A dolgozat második része a Szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sír — máglyalelet — előkerülésének korábban közöletlen körülményeit és a lelőhely földrajzi meghatározásait tartalmazza.
