Folia archeologica 32.

T. Dobosi Viola: Őskori telepek Boldogkőváralja környékén

FOLIA ARCHAEOLOGICA XXXII. 1981. BUDAPEST ŐSKORI TELEPEK BOLDOGKŐVÁRALJA KÖRNYÉKÉN T. DOBOSI Viola Ismereteink egy adott terület őskori népsűrűségéről nagy mértékben függnek a régészeti kutatás intenzitásától. Mégis úgy tűnik, a déli Zemplén igen kedvező körülményeket biztosított az emberi megtelepülésre a felsőpaleolitikumtól kezdődően. Ezeket a körülményeket előidéző legfontosabb tényezők: 1. a gazdasági földrajzi körülmények, 2. a nyersanyag-gazdagság és 3. a geomorfológiai adottságok. 1. A Zemplén az Északi Középhegység többi tagjától eltérő csapású, a legfiatalabb képződmény, geomorfológiai, éghajlati és biológiai szempontból is átmenet az Alföld és a Magas Kárpátok között. 5—700 méteres magasságával igazi középhegység. A hirtelen kiemelkedő hegységperem és az Alföld találkozása előnyös a különböző gazdasági jellegű területek közötti kereskedelem szempontjából. A hegység lepusztult, tönkösödött piroxén andezit tömbjét minden irányból felszabdaló patakvölgyek termékeny, széles teraszai kedvező feltételeket teremtettek a mezőgazdaságnak.

1 Itt említjük meg a további tüzetes vizsgálódást igénylő gondolatot, hogy a szőlőkultúrát megelőzően, az éppen csak általánossá váló növénytermesztés termőföld igénye szempontjából nem jelentett-e valami előnyt a vulkáni eredetű mállott talaj. Kőzettanilag a Malom-patak és a Hernáddal párhuzamos Szerencs-patak által közrezárt vonulat riolittufa, ugyanebből épül fel a Malom-patak bal partján Tóhegy, míg a hegység fő tömege piroxén andezit.

2 2. A települések helyének kiválasztásánál legfeljebb a neolitikum végéig lehetett befolyásoló tényező a pattintott kőeszközök előállítására alkalmas kiváló nyersanyag. Az egész hegységben, elsősorban a patakvölgyekben gyakoriak a hidroés limnokvarcit telérek. Keletkezésük folyamata a következő: a meg-megújuló vulkáni kitöréseket követő utóműködések során, a változatos irányú törésvonalak mellett feltörő kovás oldatok egyrészt a pannon tenger sekély, homokos partszegélyét kovásitják át, másrészt a területet vastagon borító vulkáni port és hamut. Ezeket a vastag rétegeket az erózió kipreparálja, s máris rendelkezésre 1 A terület geomorfológiájának alapirodalma: PinchesZ., A Zempléni hegység déli részének természeti földrajza. Kandidátusi dissz. (Budapest 1960) kézirat.; Mihalik ]., AK 20(1897) 5—40. Három okból látja ideálisnak a települési körülményeket: északról védett, délről igen termékeny, a patakvölgyek jó összekötő utak. 2 Pincées Z., i. m. 1. ábra.