Folia archeologica 32.

T. Dobosi Viola: Őskori telepek Boldogkőváralja környékén - Gyarmati Pál: A boldogkőváraljai régészeti anyag kőzettani vizsgálata. Függelék

BOLDOGKŐVÁR ALJ A 31 Függelék A BOLDOGKŐVÁRALJAI RÉGÉSZETI ANYAG KŐZETTANI VIZSGÁLATA GYARMATI Pál Dobosi Viola régész felkérésére elvégeztem a Boldogkőváraljáról származó régészeti anyag kőzettani vizsgálatát. A kőzetanyag mellett régészeti tekintetben különösen fontos származási hely kérdésére is megpróbáltam választ adni. A helyismeret mellett ebben a vonatkozásban nagy segítséget jelentett, hogy a területről részletes földtani térkép is rendelkezésre áll (Ilkeyné Perlaki E.— Kincses J. 1965), melyhez a terület földtani felépítését, kőzetváltozatait leíró térképmagyarázó is tartozik (I. Dr. Perlaki E.—Kincses J. 1968). 43 minta előzetes vizsgálata után kiegészítő terepi bejárást végeztem a területen, melynek során összehasonlító vizsgálatra 25 kőzetmintát gyűjtöttem be. Ezek egy részéből, valamint a régészeti anyag 27 mintájából kőzetmikroszkópiai vizsgálathoz vékonycsiszolatokat készíttettem. Ezek mikroszkópos vizsgálata jól kiegészítette, egy-két esetben módosította a szabad szemmel történt meghatározásokat. Természetesen a régészeti anyagban elsősorban a környék ellenálló, szilánkosan törő kovakőzet változatai találhatók meg, de a terület közelében található vulkáni kőzetek, így andezit, dácit, riolit is gyakoriak, kisebb számban üledékes és metamorf eredetű kőzetek feldolgozott anyaga is megtalálható. A kovakőzetek között a Tokaji hegység nyugati peremén vulkáni utóműködés során képződött geizirit, hidro- és limnokvarcit változatok a leggyakoribbak. A régészeti feltárások körzetében ezeknek három nagyobb földtani lelőhelye ismert: egyik legjelentősebb Korlát községtől D-re a Kővágó domb északi oldalán, másik Árkától ÉÉK-re, harmadik csoport Abaújalpár községtől K-re található. Ezek közül az első kettő biztosan tavi eredetű, tehát limnokvarcit, az abaújalpári három előfordulás már vulkáni utóműködési központhoz közelebbi, tehát inkább geizirit. A vulkáni utóműködés harmadik, teléres formája is megfigyelhető a területen, így Arka községből Boldogkővára felé vezető országos kék jelzésű turistaút mentén, maga Boldogkő vára dombja is ilyen hasadékmenti vulkáni utóműködési folyamatnak köszönheti létét. Itt a kovás oldatok a riolittufát járták át, mely a későbbi erózió során éles gerincként preparálódott ki. A limnokvarcitban, de az abaújalpári geiziritben is igen gyakoriak a növénymaradványok, melyek a régészeti anyagban is gyakran felismerhetők és az azonosítást megkönnyítik. A fent felsorolt kovakőzet változatok enyhén hullámos térszínű, riolit lavinatufából és riolittufából álló hegylábi részen találhatók. A keletre fekvő