Folia archeologica 32.

T. Dobosi Viola: Őskori telepek Boldogkőváralja környékén

BOLDOGKŐVÁRALJA 29 ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT Típuscsoportok Arka Bodrogkeresztúr Boldogkőváralja Eger Ostoros Korlát Avas db 1 % db % db % % % % % I. csoport 1009 45 251 39,7 43 6,2 6,6 7,1 41,1 40 II. csoport 388 17,3 107 16,9 270 39,5 — 21,2 6,1 16,2 III. csoport 294 13,1 75 11,8 124 18,1 22,5 26,8 12,9 6,9 IV. csoport 23 1,0 27 4,2 99 14,5 11,7 16,9 9Д 6,9 V. csoport 118 5,2 33 5,2 24 3,5 12,5 9,8 11,7 18,1 VI. csoport 50 2,2 17 2,6 14 2,0 27,5 4,2 — — VII. csoport 289 12,9 94 14,8 93 13,6 8,0 4,9 6,5 5,0 VIII. csoport 69 3,0 27 4,2 16 2,3 11,2 9,1 12,7 6,9 magkövek 2240 631 61 683 94 Az egyes típuscsoportokba azokat az eszközöket igyekeztünk összevonni, amelyeknek funkciója mai megítélésünk szerint egymáshoz közeli. így próbáljuk meg a bizonytalan körülmények között előkerült, többnyire csak tipológiai alapon osztályozott leletegyüttesek irányítottságát megállapítani. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb mód lesz szétválasztani a bizonyosan különböző pattintott kőeszközkészlettel rendelkező gyűjtögető, illetve termelő életmódot folytató népcsoportok régészeti hagyatékát pusztán az egyes típuscsoportok arányával. A Boldogkőváralja-őrhegyi kőeszközökről a következők állapíthatók meg: Felsőpaleolit iparokkal (Arka, Bodrogkeresztúr) rokon : V—VI—VII—VIII. típuscsoportokban. Az összehasonlított lelőhelyek közül Boldogkőváralján a legkevesebb a „durvaeszköz", s az őskőkori értékekkel azonos a hegyek és a fúrók-árvésők aránya. Eger-ipar két lelőhelyébe^ csatlakozik, az X— III—IV. típuscsoportokban. I. csoport: A felsőpaleolitikumban és eneolitikumban egyaránt jóval magasabb a pengék aránya, mint Egerben, Ostoroson és Boldogkőváralján. III. csoport: a vakarok százalékos aránya Boldogkőváralján a két másik lelőhely után következik. IV. csoport: a kaparok értéke Eger és Ostoros közé ékelődik. Boldogkőváralja-Őrhegy kőipara mindkét lelőhelycsoporttól eltér a retusált szilánkok magas arányával. Ennek nem tulajdonítunk meghatározó jelentőséget, mert tipológiailag elég semleges csoport, kiválogatása a nagymennyiségű szilánkanyagból elég szubjektív. Eger-Kőporos és Ostoros-Rácpa lelőhelyeken kiszámított mutatókkal szemben Boldogkőváralján feltűnő a levélhegyek hiánya (egyetlen fél levélhegyünk tipológiailag a csak részben publikált sajóbábonyi levélhegyekkel mutat rokonságot). Korlát és Avas nemcsak statisztikailag, hanem az eszközök technikai jellemzői, megmunkálásuk minősége, s általában az összbenyomás alapján is kissé elkülönül. Az őrhegyi eszközegyüttesre tehát jellemző mindkét lelőhelycsoport néhány sajátsága. Mégis egységesnek tartjuk a leleteket, mert