Folia archeologica 32.
T. Dobosi Viola: Őskori telepek Boldogkőváralja környékén
BOLDOGKŐVÁR AL J A 9 áll a változatos szinű, szikrázóan kemény, rideg nyersanyag. 3 Nagy hidrokvarcit előfordulások vannak Arka és Fóny, távolabb Sima, Erdőbénye, Rátka határában.' 3. A megtelepedés szempontjából nem mellékes, hogy a szabdalt, meredeken emelkedő térszínek már természetes védelmet is nyújtanak, míg a lapos dombhátak, platók könnyen művelhetők, s kiemelkednek a vízjárta laposokból. 5 Mielőtt a Boldogkőváralja környéki telepek régészeti anyagának ismertetésére térnénk, szükséges néhány elnevezést pontosítani. Az Árkán és Boldogkőváralján keresztül folyó patakot Malom-pataknak nevezzük, az újabb kiadású térképek alapján. Mogyoróska alatt, a Hajagos-oldalban ered, délnyugati irányú, és Abaújkér felett ömlik a Szerencs-patakba. A Boldogkőváraljától délre nyíló, Kelet-Nyugat irányú Tekeres-völgy patakja szerepel Tekeres-, Galyagas-, Baskó-, Boldogkőváraljai patak néven, célszerűnek tartjuk a völggyel azonos, Tekerespatak néven nevezni. A boldogkőváraljai vár mögött Észak-északkeleti irányban húzódó gerincet nevezték Cseráknak, Kapucskának, a térképen Várhegy, Őrhegy. Ez utóbbi elnevezést javaslom, függetlenül attól, hogy a vár mögött platón Korlát felé vezető földút két oldalát más-más néven említik a helybéliek. A továbbiakban sorra vesszük a területünkön ismert őskőkori és őskori lelőhelyeket. Arka-Her^sarét. (1. lelőhely) 1960—1963 között tárta fel a lelőhely egy részét Vértes L. ß Két kultúrrétegében a keleti gravetti kultúra gazdag eszközkészletét gyűjtötte. A lelőhely kormeghatározása, kulturális besorolása egyértelmű. Abszolút kronológiai adatok szerint a Würm utolsó harmadában két nagy népesség-hullámmal kell számolni. Arka-Herzsaréten a kelet-szlovákiai területekről a Hernád völgyében ideérkező vadászok telepe volt. Vértes ásatása óta többen gyűjtöttek a telepen." Ar ka-Hidegoldal (2. lelőhely) A Malom-patak bal partján, Arka község Boldogkőváralja felé eső végén, a Herzsaréttel teljesen azonos morfológiai körülmények között, mély vízmosásoktól szabdalt legelőn gyűjtöttünk gravetti jellegű eszközöket. Ásatásnak kell eldönteni, vajon Herzsarét és Hidegoldal két külön lelőhely, vagy egy szokatlanul hosszan elnyúló telep két vége. A két gyűjtési pont közötti távolság 7—800 m. 3 Uo.; Markos Gy., Magyarország gazdasági földrajza. (Budapest 1962) 243.; Hulla В., Magyarország természeti földrajza. (Budapest 1962) 167.; S^abó LFöldrajz. I: Általános földrajz. (Budapest 1960) 504.; Boldogkőváralja Őrhegy Malom-patak felé leszakadó, meredek oldalán („Kavacsos") mai napig a hegy rétegvonalaira merőleges garádokat építenek, részben a birtokhatár jelölésére. Mihalik J. (i.h.) is felfigyelt ezekre a hegy oldalából kibukkanó, telérszerű hidrokvarcitból rakott építményekre, s a hegyoldal üregeit őskori tárnáknak határozta meg. Mi nem találtunk bizonyosan bányászásra utaló nyomokat, s nem is volt szükség fáradságos tárnamélyítésre. 1 Pincées Z., i.m. 1. ábra. • 5 Mihalik ]., i.h. 6 Vértes L., Das Jungpaläolithikum von Arka in Nord-Ungarn. Quartär 15—16 (1964—65) 79—132. 7 S add A., HOMÉ 9(1970) 8—9. A Saád-gyűjtés a Herman Ottó Múzeumban, az 1979-es. terepbejárás eredménye a MNM-ban van.
