Folia archeologica 32.
Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei
KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZET 235 Merse helyén, 16 9 Balatonszentgyörgyön, 17 0 Győrött, 17 1 faház gerendáinak maradványai kerültek elő Hatvanban. 17 2 Nyársapáton döngölt agyagra fektetett köveken voltak az egyik ház talpgerendái. 17 3 A már tárgyalt pincék közül fából készült fala volt a 25. sz. sarvalyinak, 17 4 a csepelyinek, 17 5 és a muhinak. 17 6 Muhin egy részletrajz szerint valamilyen egymásbacsapolt gerendákból álló építmény részletére is rátaláltak. 17 7 Az alföldi későközépkori házakkal már Szabó Kálmán és Papp László is foglalkozott, de amint Méri István is megjegyezte, a falak szerkezetéről csak nagyon szűkszavúan szólva, többnyire csak feltevéseket közölve. Igaz ugyan, hogy 40—50 cm vastag, agyagos földből készült falakról írnak, de nekik is föltűnt, hogy az ilyen vastag fal omladéka nem lehet csupán egy ásónyomnyi. Noha Papp László azt írja a baracsi házakról, hogy azok alap nélküli sárfalakból álltak, valószínűbb, hogy amit ők falnak mértek, az valójában az alapozás volt. Érdekes, hogy a szokásos gerenda-, ill. cölöperősítésről nem tesznek említést, pedig ezek a feltételezéseik szerinti tapasztott nád- és vesszőfalak elengedhetetlen tartozékai. Méri István írja az alföldi népi építkezésről, hogy ahol a fal alapját nem valamilyen sövényfonás képezi (Móricon ilyenre biztos adatot nem talált), ott sárgombócokat raktak egymásra, s a kész falat kívül-belül agyaggal tapasztották be. A falakban talált erősítő cölöpök között — feltételezése szerint — kellett, hogy legyen valamilyen átkötés a fal kidőlése ellen. 17 8 Mindkét említett típusról jónéhány híradás érkezett a különféle ásatási beszámolókban, melyek közül azonban, különösen a rövidebbek fogalmazásából nem mindig derül ki, hogy az adott esetben pl. a „paticsfal" megjelölés melyik változatot takarja. Méri István is említi a baracsi VI—VII. számú házak kamráinak falát, melyben 3 réteget figyeltek meg: ő ezeket a mórici házakhoz tartja hasonlónak (az ásató viszont ezt betapasztott nád-, vagy sövényfal nyomának tartja). 17 9 Mezőkovácsházán mindkét ház fala cölöpszerkezetű, fonott, tapasztatott volt. 18 0 Nyársapáton sövényfonással 4, terméskőalapozással 5 ház készült, (ezeknek nem tudunk a felmenő részéről), vertfalú pedig 7 volt. (Méri I. erről nem írt, a zsaluba döngölt falat nevezik így). Biztosan sárgombócból rakták az 5. sz. házat. 18 1 Előkerült még: Lászlófalván egy „döngölt agyagalapozású", egy „cölöpszerkezetű" és egy „agyagfalú", 18 2 Bátmonostor-Pusztafalun vertfalúak részletei, 18 3 Nagymágocs-Temetőtáblán „sövényfalú ház", 18, 1 Budapest III. kerületben lß 9 Papp L., RF I, 17(1964) 78. 17 9 Müller R., VMMK 11(1972) 197. 17 1 Ротка P., RF I, 30(1977) 46. 17 2 Galván K., RF I, 10(1957) 89. 17 3 bólint A., MFMÉ 1960—62. 106. 17 1 Parádi N„ Arch. Ért. 106(1979) 60. 17 5 Kovalovs^ki ]., VMMK 8(1969) 244. 17 6 Éri 1.—Bálint A., i. m. VI—Vll.t. 17 7 Uo. 18., 10. ábra. 17 8 Méri I., Arch. Ért. 81(1954) 144. 17 9 Papp L., Népr. Ért. 23(1931) 147. 18 0 Bálint A., Dolg. 15(1939) 149—150. 18 1 Ua., MFMÉ 1960—62. 106. 18 2 Pálóczj Horváth A., i. m. 284—285.; Ua., RF I, 32(1979) 122. 18 3 Bic Zó P., RF I, 31(1978) 93. 18 4 Hegedűs K„ RF I, 25(1972) 96.
