Folia archeologica 32.
Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei
230 MICHNAI ATTILA másutt is előforduló „berendezésre" utalnak a Szarvas-rózsási 1. sz. ház padlóján megfigyelt nád- és sáslevél-lenyomatok. 8 2 Tekintve, hogy Méri István cikkei óta a témában lényeges új eredmények nem születtek, itt nem foglalkozunk az Árpád-kori falvakban gyakori vermekkel, földbeásott külső kemencékkel 8 3 és a különféle árkokkal. 8 4 Ismerünk néhány, biztosan nem lakásra szolgáló épületet is; ezeket néha méreteik, kialakításuk, de főleg a lakóházakban minden esetben meglevő tűzhelyek hiánya, illetve a várpalotai objektumnál éppen szokatlan sokasága különbözteti meg: Kardoskút-Hatablakon feltártak egy 7,6x4,2 m-es földbeásott épületet, melyben nem volt tűzhely, árokkal volt körülvéve és széles meneteles bejárata volt. Az ásató szerint istálló volt. 8 5 Sopronban az Új u. 22—24. sz. alatt a feltárt nagyméretű sövényfonatos Árpád-kori építmény raktár lehetett, 86 Várpalota-Unió Homokbányában egy nagy ovális gödörház (műhely?) került elő 5, félkörben sorakozó tűzhellyel. 8 7 A dunaújvárosi telepen az 5. sz. objektum döngölt padlójú, tűzhely nélküli gazdasági épület volt és talán istálló a 8. sz. Az 1. sz. objektumról pedig csak annyi biztos, hogy nem volt benne tűzhely. 88 Kedvezőbb a helyzet a későközépkori falvak kutatásánál: a többnyire felszíni, de majd minden esetben épített falú házak maradványainak feltárásából már a két világháború közötti ásatások is sok új adatott szolgáltattak a népi építészetről. Az ötvenes évektől kezdve pedig több ásatás indult a teljes feltárást tűzve ki célul, aminek következtében az egyes objektumokon túl a település szerkezetéről is képet nyerhettünk. A X—XIII. században szinte általános földházak száma a XIV. századtól csökkenni kezd a szórványosan már korábban is fel-feltünedező fejlettebb építmények térhódításával. Kivételek itt is vannak: XIV. századi lakógödröket találtak Visegrádon az Alsó várban, 8 9 a Rév u. 2-ben pedig több XIV—XVI. századi földházat. 9 0 Környén egy, a XIII—XIV. sz. fordulóján épült földbeásott ház, 9 1 Nagyvázsony-Csepelyen egy XV—XVI. sz.-i, 80 cm-re földbesüllyesztett szobájú ház, 9 2 Keszthelyen több, XVI—XVII. sz.-i putrilakás, 9 3 sőt Székesfehérváron is egy XVII. sz.-i, részben süllyesztett szintű ház részlete került elő. 94 Mindezek ellenére a fejlődés a felszíni, mégpedig a többhelyiséges épületek irányába mutat. 8 2 Kova/ovs Zki ]., Arch. Ért. 87(1960) 36. 8 3 Méri I., Arch. Ért. 90(1963) 273—280. 8 4 {Ja., Arch. Ért. 89(1962) 211—218. 8 5 Ua., Árpád-kori. . . 28—36. Hibásan jelent meg ennek az építménynek a rekonstrukciós rajza az utóbbi időben egymás után két könyvben is: ui. mindkét helyen az ásató közleményével ellentétben lakóháznak jelölték meg: Bakay K., A magyar államalapítás. (Budapest 1978) 11. kép.; Hogyan éltek őseink? (Budapest 1980) 5. kép. 8 6 GömöriJ., RF I, 28(1975) 135. 8 7 Bona I., RF I, 12(1964) 59—60. 8 8 Ua., VII. századi. . . 81. 8 9 Héjj M., RF I, 17(1964) 86. 9 0 Ua., RF I, 11(1958) 54. 9 1 Horváth I., RF I, 21(1968) 67. 9 2 Kovalovs zki ]., VMMK 8(1969) 246. 9 3 Müller R., VMMK 11(1972) 200. 9 4 Kralovánszky A., RF I, 21(1968) 78.
