Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZET 227 helyével, agyag-, illetve félig földbevájt kemencékkel,

3

2 Poroszló-Magyaradon egy,

3

3 (kőkemencés), Poroszló-Rábolypusztán négy, kettő kőkemencével és az egyikben nem volt cölöplyuk,

3

1 Budapest II. ker. Szajkó u. 14—16. sz. alatt (az egykori Nyék falu helyén) három, melyből egyet tártak fel teljesen, 3,1x2,7 m-es, szelemenes, kőkemencés,

3

5 Dömös-Alsóföldeken egy kőkemencés,

3

6 Pilismarót-Szobi révnél kettő, a 12. sz. ház K-i oldalához lejtős bejárat csatlakozott. Itt jegyezzük meg, hogy a házak bejáratairól viszonylag keveset tudunk, ritkán sikerül rájuk utaló nyomra (lépcső, esetleg a bejárati részt fedő tetőnyúlvány tartócölöpje) bukkanni.

3

7 A következő évben újabb három kőkemencés,

3

8 Tiszaeszlár-Bashalmon több (az 1. sz. 3,5x3, a 8. sz. 2,6x2,8 m alapterületű),

39 Várpalotán az Unió Homokbányában 3 „kőtűzhelyes",

1

0 Dunaújvárosban hat (a sarokban falbavájt kemencékkel),

1

1 Doboz-Hajdúirtáson a fentiekhez hasonlók, de kisebbek (2,4x4 m-től 2,8x3,6 m alapterületűek), 60—100 cm mélyek, két cölöp tartotta a szelement, a kemencét többnyire meghagyott földkockába vájták — az egyiknek kürtője is volt, minden házban nyilt tűzhely is volt, előkerült egy kőkemencés is.

1

2 Kisköre-Gát lelőhelyen több, 1

3 Szebény, Szentlászlón egy (4x4 m-es),

1

1 Nyíregyháza-Felsősimán az 1. sz. ház (3,2x3,1 m-es, kőkemencés) bejárata az ÉNy-i oldalán volt,

1

5 a Kaposvár-Kaposmérői Latinca Sándor MGTSz területén Bárdos Edit közleménye szerint több „gödörlakás" is előkerült.

1

6 A részletesebb közleményben ismertetett -általa háznak tartott objektum azonban biztosan nem az: ekkora (180x160 cm-es) kemence házban sehol nem került elő eddig, pontosan megfelel azonban az Árpád-kori falvakban szokásos „szabadban levő" nagy kemencéknek. Eddig ismeretlen és értelmetlen jelenség a „ház" belsejének lépcsőzetessége is. A nagy kemence sütőfelülete jóval magasabb a „ház" padlószintjénél, ez azt jelenti, hogy más célra szolgált mint a lakóházaké. Valószínű, hogy a szerző által munkagödörnek nevezett hamus betöltésű mélyedés pedig az ilyen kemencéknél általánosan szokásos hamus gödör volt.

1

7 Áttekintve a rendelkezésre álló anyagot, kitűnik, hogy egyre több „másféle" épületről is érkezik híradás. Ezek egy része méreteiben, beosztásában, másik "Szabó J. Gy., Egri Múz. Évk. 13(1975) 20. 3

3 Uo. 38—39. 3

4 Uo. 46—49.; Fodor L., RF I, 29(1976) 12. 3

5 Altman /., BpR 23(1973) 219—228. 3

6 Lovag Zs., DRH 1(1979) 31—36. 3' Kemenczei T.—Stanczik /., DRH 1(1979) 7—15. 3

8 Ua., RF I, 32(1979) 19. 3

9 Kovalovszki]., RF I, 16(1963) 84.; Ua., FA 16(1964) 138—141. 1

0 Bóna /., VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Fontes AH (Budapest 1973) 71., 9—10. kép. 4

1 Uo. 80—81. 4

2 Kovalovszki ]., Arch. Ért. 102(1975) 204—223.; Ua., RF I, 31(1978) 80.; Ua., RF I, 27(1974) 71.; Kürtös „tatárjárás kori" agyagkemencéről tudósít Csalogovits ]., Népr. Ért. 27(1935) 1., 1. kép. 4

3 Korek ]., RF I, 20(1967) 16. 4

4 Kárpáti G., RF I, 32(1979) 99. 1

5 Németh P., Nyíregyháza földjének régészeti leletei az őskortól a magyar középkorig. In: Németh P.—Mező A., A régi Nyíregyháza. Nyíregyházai kiskönyvtár 7. (Nyíregyháza 1973) 22. 4

6 Bárdos E., RF I, 32(1979) 93. " Ua., Művéd. 23(1979) 308—315. 15*